== Nádasdy Ádám
= A hír igaz
=== Magyar Narancs, 2008/04/03

El van terjedve a városban, hogy én ellenzem a nyelvművelést. „Az egész vállalkozásod a nyelvművelés ellen irányul” — írta nemrég cikksorozatomról a kiváló esztéta és filozófus, Radnóti Sándor. Itt valami félreértés van — illetve az a kérdés, mit értünk nyelvművelés alatt.

1. Nyelvművelésnek tekinthetjük azt, ha valaki elmagyarázza, mit jelentettek régi vagy elavulóban lévő szavak, mint //kukoricagóré, kiskarácsony, szolgabíró, ártány.// Vagy ha elmondja, hogy a //csúz// ’lábfájás, reuma’ a német //Schuss// ’lövés’ szó XVI. századi átvétele, jó metafora, hiszen a hirtelen fájdalom olyan, mintha belelőttek volna az emberbe. Vagy hogy a //förmedvény// eredeti jelentése ’haragos tartalmú irat felsőbb szervtől’. Vagy levezeti — pontosan, mégis közérthetően —, hogy miért finnugor eredetű nyelv a magyar.

Ezt a tevékenységet nem is nyelvművelésnek, hanem „nyelvi műveltség-gyarapításnak” nevezném. Közismertebb nevén: magyartanítás. Helyeslem.

2. Tekinthetjük nyelvművelésnek azt is, ha valaki használatra ajánl olyan szavakat, kifejezéseket, amik maguktól nem jutnának az emberek eszébe. Mint a főzési tanácsadó, mely azt mondja: ne mindig ugyanazt főzzétek; nézzétek, mennyiféle érdekes étel van, főzzetek mást is, vagy legalábbis néha más fűszert rakjatok bele. Nem csak úgy lehet mondani, hogy //összeházasodtak,// hanem úgy is, hogy //megesküdtek.// Nem csak úgy, hogy //főbérlő,// hanem úgy is, hogy //háziúr.// A //villamos// szót melléknévként, ’elektromos’ értelemben is lehet használni, például //villamos távvezeték.// A //fülke,// ha vasúti kocsiban van (de csak akkor!), nevezhető //kupé//-nak is, de pl. a //szavazófülke// nem lehet *//szavazókupé.//

Ez a tevékenység semmit nem nevez rossznak vagy fölöslegesnek (nem mondja azt, hogy „ne egyétek már azt az utálatos rántott húst”), csak rámutat, hogy mi minden van még. Ide tartozik az a nagy múltú hagyomány is, amikor valaki egy idegen eredetű (pontosabban: idegennek érzett) szó helyett magyar (pontosabban: annak érzett) szót ajánl: az //emóció// úgy is kifejezhető: //érzelem, érzelmesség//; az //airport tax// úgy is: //reptéri illeték,// a //magazin// úgy is: //képeslap.// Örvendetes és támogatandó, ha minél többen vannak birtokában mindezen alternatíváknak, és ízlésük szerint — mint a jó szakács — maguk döntik el, mikor melyiket alkalmazzák. Helyeslem.

3. Az is tekinthető nyelvművelésnek, ha valaki elébe megy a várható vagy épp kialakulóban lévő közlési igénynek, és megalkotja annak ügyes, jól használható nyelvi alakját. Sikeres példája ennek az //áfa// (= általános forgalmi adó), mely rövidítésből pár év alatt rendes szóvá vált: könynyen kimondható, jól ragozható. Ugyanez nem történt meg a //személyi jövedelemadó// esetében, mely hosszú és nehézkes, és bár van rövidítése //(szja),// azt nem mondja ki senki szóként, *//szeja// formában, azaz megmaradt rövidítésnek: //eszjéa.// Szellemes viszont — bárkitől is jön — a //fapados (repülőjárat).//

Az ilyesmiről persze elsősorban maga a nyelvközösség gondoskodik: //mobil, szoli, Pecsa// ’Petőfi Csarnok’, //warezol, koksz// ’kábítószer’, //pumpál// ’izmot fejleszt’, //tol// ’fogyaszt’. Lassan megállapodik az ásványvízre a //szénsavas/mentes// jelzőpár. Néha azonban elkel egy kis segítség. Például a BKV kitalálta, hogy a //tömegközlekedés// helyett a //közösségi közlekedés// kifejezést használja, ami még hosszabb és még esetlenebb. Valaki segítsen rajtuk! Ezt a fajta tevékenységet is helyeslem, miért ne helyeselném?

4. A nyelvi illemtan is tekinthető nyelvművelésnek. Ekkor a nyelvművelő — mint egyfajta illemtanár — megmutatja: mit használjunk, ha elegánsnak, műveltnek, ünnepélyesnek stb. akarunk látszani, és mit ne használjunk ugyanilyen helyzetekben. Például //Németben dolgozom// helyett elegánsabb a //Németországban dolgozom//; //Ha föl is hozta, én nem hallottam// helyett a //Ha fölhozta is//; //Sopronba lakik// helyett a //Sopronban lakik//; //igyon// helyett az //igyék.//

Ez a tevékenység voltaképpen nem a nyelvről, hanem az egyes nyelvi alakokhoz kapcsolódó társadalmi ítéletekről szól — mint minden illemtanítás. Maximálisan helyeslem; ezt meg kell tanítani az embereknek, ahogy azt is, mikor és hova vegyünk nyakkendőt, vagy melyik kezünkbe fogjuk a villát. Csak akkor bírálom, amikor úgy tesz (vagy tényleg azt hiszi), hogy az elegánsabb alakok valóban „helyesebbek”, tehát valamilyen nyelvészeti értelemben „jobbak”. (Mintha „helyes táplálkozásnak” csak azt minősítenénk, ha valaki késsel-villával eszik.) Ilyesmit a nyelvészet nem mond; így nem helyeslem.

5. Végül sajnos nyelvművelés címén sokan a saját indulataikat, sőt utálataikat vetítik nyelvtársaikra, és kijelentik, hogy ez vagy az a kifejezés csúnya vagy fölösleges vagy tilos. Ez számomra elfogadhatatlan. Például én a cikkem elején így fogalmaztam: //mit értünk nyelvművelés alatt.// Ezt sokan kifogásolják és kijavítanák (!) valami másra, például erre: //mit értünk nyelvművelésen// — kérem, mondják így, ha nekik jobban tetszik; nekem jó úgy, ahogy írtam. Vagy egyesek szerint a //konnektor// szót két //n//-nel, tehát [konnektor]-nak kellene ejteni s a [konektor] ejtés helytelen. Nekem ez utóbbi a normális, környezetem és én egy //n//-nel mondjuk. Fölajánlhatják (a fenti 2. pont szerint), hogy //transzfer// helyett mondjunk //átvitelt//; de nem szabad megróni az idegenforgalmi szakembereket, ha a turisták egyik programhelyről a másikra való átszállítását //transzfer// nek nevezik, mert annak az a neve.

Mindenki elmondhatja a véleményét mások nyelvhasználatáról. Akár azt is megkísérelheti, hogy tiltólag beavatkozzon, ahhoz azonban nincs joga, hogy ilyen céljaihoz a nyelvtudományban keressen támaszt, mert ott ilyesmi nincs. A jó nyelvművelő bővít, ajánl, felmutat, tanít; az nem jó nyelvművelő, aki feketelistákat készít a szerinte kerülendő vagy pláne üldözendő nyelvi alakokról.

Nos, ellenzem-e a nyelvművelést? Amit én annak nevezek, azt nem. Vicc a szovjet időkből: „Egy rádióhallgatónk betelefonált: igaz-e, hogy Harkovban Mercedeseket osztogatnak? Ezzel kapcsolatban közölhetjük: a hír igaz, csak nem Harkovban, hanem Voronyezsben, nem Mercedeseket, hanem Zsigulikat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.”