Differences
This shows you the differences between two versions of the page.
egyebek:a_cseresznye_es_a_meggy_nyelvet_tanitunk_vagy_gondolkodast [2022-04-27] – created Péter Szigetvári | egyebek:a_cseresznye_es_a_meggy_nyelvet_tanitunk_vagy_gondolkodast [2022-04-28] (current) – external edit 127.0.0.1 | ||
---|---|---|---|
Line 1: | Line 1: | ||
= A cseresznye és a meggy: | = A cseresznye és a meggy: | ||
== nyelvet tanítunk vagy gondolkodást? | == nyelvet tanítunk vagy gondolkodást? | ||
+ | === Modern Nyelvoktatás XVIII/4 (2012. december), 9–18. | ||
- | + | Mit tud az, aki jól tud egy idegen nyelvet? Azt szokták mondani, hogy meg kell tanulni a célnyelven gondolkodni, | |
- | Mit tud az, aki jól tud egy idegen nyelvet? Azt szokták mondani, hogy | + | |
- | meg kell tanulni a célnyelven gondolkodni, | + | |
- | németül, olaszul, lettül, aki tud németül, olaszul, lettül gondolkodni. | + | |
- | Valóban így van ez? Másképp gondolkodnak a németek, olaszok, lettek, s | + | |
- | azért mások a nyelveik? Vagy fordítva? | + | |
==== A nyelvek önkényeskedései | ==== A nyelvek önkényeskedései | ||
- | A nyelvek más-más módon osztják fel a világ dolgait, jelenségeit. | + | A nyelvek más-más módon osztják fel a világ dolgait, jelenségeit. Valahogy muszáj felosztaniuk, |
- | Valahogy muszáj felosztaniuk, | + | |
- | igeidő, ahány árnyalata létezik a valóságban múltnak és jövőnek, elő- és | + | |
- | utóidejűségnek. A nyelvek válogatni kényszerülnek, | + | |
- | mely elemeit, mely aspektusait óhajtják nyelvtani eszközökkel kifejezni | + | |
- | s melyeket nem. Az angol sokat, az orosz keveset. Ugyanígy egy-egy nyelv | + | |
- | „szuverén döntése”, | + | |
- | kifejezni vagy sem: a német igen, a török nem. Ezt önkényesen döntik el | + | |
- | a nyelvek. Ez most egy szép allegorizáló megszemélyesítés, | + | |
- | teszek, mintha a nyelv valami személy lenne. Ugyanígy allegorizálva | + | |
- | szokás olyat mondani, hogy az illető nyelvnek ilyen vagy olyan a | + | |
- | „gondolkodásmódja”. | + | |
- | A szókincs is nyelvről-nyelvre másképpen (és megint csak önkényesen!) | + | A szókincs is nyelvről-nyelvre másképpen (és megint csak önkényesen!) tagolja a világ dolgait, hiszen nyilván nem létezhet annyi szó, ahány dolog létezik a világban. Nemcsak abban önkényesek a nyelvek, hogy ugyanarra a dologra más-más hangsort-betűsort használnak (//eső,// olaszul //pioggia// \[pjodzsa\], |
- | tagolja a világ dolgait, hiszen nyilván nem létezhet annyi szó, ahány | + | |
- | dolog létezik a világban. Nemcsak abban önkényesek a nyelvek, hogy | + | |
- | ugyanarra a dologra más-más hangsort-betűsort használnak (//eső,// olaszul | + | |
- | //pioggia// \[pjodzsa\], | + | |
- | önkényesek, | + | |
- | azaz hogyan lexikalizálják a világ dolgait. Külön dolog-e a cseresznye | + | |
- | és a meggy, vagy ugyanannak a dolognak két alfaja? A magyar nyelv | + | |
- | szerint ez két külön dolog, hiszen más szót alkalmaz rájuk. Ugyanez a | + | |
- | helyzet az oroszban: // | + | |
- | mindkettő //cherry,// vagyis az angol nyelv „úgy dönt”, hogy ezt a két | + | |
- | (tényleg nagyon hasonló) dolgot nem különbözteti meg a maga | + | |
- | szókincsében, | + | |
- | hogy az angolban is ki lehet fejezni, hogy meggyről van szó: //sour | + | |
- | cherry,// ez azonban triviális, mert körülírással, | + | |
- | szerkezeti eszközökkel — mindent ki lehet fejezni. (Létezik //morello | + | |
- | cherry// név is.) | + | |
- | Felmerülhet, | + | Felmerülhet, |
- | van az angolban, tehát szó értékűnek tekinthető. Én azonban arról | + | |
- | beszélek, hogy mi van igazán szóként, azaz minimális szótári tételként | + | |
- | lexikalizálva, | + | |
- | utalni. Így például a //prime minister// minimálisan van lexikalizálva, | + | |
- | mert helyette nem állhat se a //prime,// se a // | + | |
- | alábbi párbeszéd: | + | |
- | Ezzel szemben a //sour cherry// nem minimális lexikai elem, mert a meggyre | + | |
- | is lehet // | + | |
- | sour cherries.// Hasonló a magyarban a // | + | |
- | különbsége. A // | + | |
- | //irat// elemmel //(Add ide az iratot! Melyiket? A folyóiratot.)//; | + | |
- | a // | + | |
- | elemmel //(Add ide a barackot! Melyiket? A sárgabarackot.)// | + | |
- | Németül is egy szót, a // | + | Németül is egy szót, a // |
- | Ausztriában létezik a külön // | + | |
- | // | + | |
- | // | + | |
- | ezért lett // | + | |
- | cím megmaradt. Orosz ismerőseim máig dohognak, hogy Csehovnál | + | |
- | nyilvánvalóan meggyeskertről van szó, ugyanis szállítható, | + | |
- | lekvárt (amit a darabban emlegetnek) csak meggyből lehet készíteni, | + | |
- | cseresznyéből nem. | + | |
- | A nyelv és a világ (vagy az arról való gondolkodásunk, | + | A nyelv és a világ (vagy az arról való gondolkodásunk, |
- | között komolyabb konfliktusok is feszülhetnek. Vannak dolgok, melyekhez | + | |
- | talán semmilyen nyelvben nem kapcsolódik szó — de attól ezek még | + | |
- | dolgok, valós létezők. Például ilyen a sóskifli vége. Megérdemelné, | + | |
- | külön szó legyen rá, mert szerintem önálló entitás, semmihez nem | + | |
- | hasonlítható finomság, még sincs rá külön szó. Csak nem-lexikalizált | + | |
- | összetétellel (azaz szerkezeti úton) tudom kifejezni: // | + | |
- | nem volna elképzelhetetlen, | + | |
- | minimális lexikai tétel) a sóskiflivégre, | + | |
- | kenyér végére van szó: //sercli.// Másfelől a nyelv nem mindig logikusan | + | |
- | vagy szabatosan tükrözi a valóságot, | + | |
- | ellentmond a tudományos (vagy akár tapasztalati) igazságnak, | + | |
- | nyelv hibás. „Kockás füzet” — mondjuk, pedig a tudomány mást nevez | + | |
- | kockának, a füzetet pedig szabatosan „négyzethálós”-nak mondja. Az a | + | |
- | tanár, aki kijavít, mondván: ne mondd „kockás füzetnek”, | + | |
- | „négyzethálós”, | + | |
- | nyelv és gondolkodás között közvetlen kapcsolat van, s ha két dolgot (a | + | |
- | kockát meg a négyzetet) ugyanazzal a szóval illetek, akkor azt fogom | + | |
- | gondolni, hogy a kettő ugyanaz, tehát az azonos szó használata el fog | + | |
- | takarni a gondolkodásomban egy valós és fontos különbséget, | + | |
- | különböző szavak használata mintegy rávilágít a valós különbségre. Ez | + | |
- | azonban nem ilyen egyszerű. | + | |
- | //////Mindent ki lehet fejezni?////// | + | ==== Mindent ki lehet fejezni? |
- | Aki magyart vagy oroszt tanít angoloknak, az vajon szavakat tanít, | + | Aki magyart vagy oroszt tanít angoloknak, az vajon szavakat tanít, amikor a //cherry// két megfelelőjét tanítja, avagy gondolkodást, |
- | amikor a //cherry// két megfelelőjét tanítja, avagy gondolkodást, | + | |
- | hogy a világot másképp is fel lehet osztani? Kalauz-e a nyelvtanár a | + | |
- | világ megismerésében? | + | |
- | akinek elmagyaráztam az angol perfektum képzését //(I have played | + | |
- | baseball),// | + | |
- | használjuk, | + | |
- | (már, valamikor, életemben, ma délelőtt…) baseballt’. No jó, mondta | + | |
- | nevetve, de honnan fogja ő tudni, hogy az angoloknak mikor nem fontos, | + | |
- | hogy valami mikor történt? Hát bizony, mondtam, azt csak évek | + | |
- | gyakorlatával és megfigyelésével lehet elsajátítani, | + | |
- | gondolkodnak. De a szabály, az pofonegyszerű, | + | |
- | folyamatoknál ugyanezért használják az eredményállapot jelölésére (//I | + | |
- | have wiped the glass// | + | |
- | lényeg, hogy már megtörtént, | + | |
- | idővel: //I wiped the glass// (ott és akkor, tehát most mindegy, hogy | + | |
- | tiszta-e még vagy már rég bepiszkolódott). | + | |
- | Figyelem: a fent elmondottakból nem következik, | + | Figyelem: a fent elmondottakból nem következik, |
- | „úgy döntött”, | + | |
- | ne volna alkalmas a kérdéses dolog kifejezésére, | + | |
- | tudnának a kérdéses dologra gondolni. A magyarban nincsenek nemek, de | + | |
- | azért ki lehet fejezni, hogy férfiről avagy nőről van szó — ha kicsit | + | |
- | bonyolultabban is, vagy alkalmanként más-más eszközökkel. Az angolban | + | |
- | nincs //meggy,// de láttuk: ki lehet fejezni, hogy meggyről van szó és nem | + | |
- | „sima” cseresznyéről. Az oroszban nincs többféle múlt idő, mégis ki | + | |
- | lehet fejezni, hogy valami megelőzte-e a másik eseményt és hogy | + | |
- | befejeződött-e a múltban vagy csak zajlott. Wilhelm von Humboldt | + | |
- | nyelvész és filozófus (1767-1836) mondta találóan, hogy a nyelvek nem | + | |
- | abban különböznek, | + | |
- | nyelven mindent ki lehet fejezni (legföljebb az egyikben rövidebben, | + | |
- | másikban hosszabban); | + | |
- | kifejezni. Valóban ez a döntő különbség a nyelvek között. Franciául nem | + | |
- | mondhatom, hogy „ő” anélkül, hogy ki ne fejezném: férfiről vagy nőről | + | |
- | van szó. Magyarul nem beszélhetek a piros lédús kicsi gyümölcsről (a | + | |
- | // | + | |
- | savanyúbbikról van szó. Angolul nem beszélhetek egy már megtörtént | + | |
- | eseményről anélkül, hogy ki ne fejezném: fontos-e, hogy mikor történt | + | |
- | //(he played, I wiped),// avagy csak a dolog megtörténte fontos //(I have | + | |
- | played, I have wiped).// A jellemző különbség tehát a nyelvek között | + | |
- | „lefelé” van, azaz hogy mennyire lehet „lemenni” a közlés | + | |
- | lecsupaszításában, | + | |
- | konkrétumaitól az illető nyelven. Lehet-e az „ő”-ből kivenni a nemet | + | |
- | (magyarul igen), a kis piros gyümölcsből a savanyúbb vagy édesebb ízt | + | |
- | (angolul igen), stb. „Fölfelé” nincs ilyen különbség, | + | |
- | információt lehet még belepakolni a közleménybe: | + | |
- | bármelyik nyelvben. | + | |
- | Ettől még igaz marad, hogy a nyelvek különbségei miatt az egyiken inkább | + | Ettől még igaz marad, hogy a nyelvek különbségei miatt az egyiken inkább ezt, a másikon azt lehet elegánsan vagy szépen vagy tömören kifejezni. //Paradise Lost// — mondja az angol cím, és hiába írom németül, hogy //Das verlorene Paradies,// magyarul //Az elveszett Paradicsom,// |
- | ezt, a másikon azt lehet elegánsan vagy szépen vagy tömören kifejezni. | + | |
- | //Paradise Lost// — mondja az angol cím, és hiába írom németül, hogy //Das | + | |
- | verlorene Paradies,// magyarul //Az elveszett Paradicsom,// | + | |
- | valójában „a Paradicsom elvesztése”, | + | |
- | tartalmazza. Ezt el lehet magyarázni (mint most tettem), ki lehet | + | |
- | fejezni egy másik nyelven, de ez már címnek nemigen volna alkalmas. Idős | + | |
- | színházi ismerősöm, | + | |
- | szerint volt, de amelynek profizmusát el kellett ismernie, ekként | + | |
- | dicsérte meg: „Ha ezt, akkor így!” Ki lehet ezt fejezni más nyelven? Hát | + | |
- | persze, mondja Humboldt, minden nyelven mindent ki lehet fejezni. Ugyan | + | |
- | dehogy, mondja az ízlésünk, | + | |
- | És ebben van némi igazság. (Angolul talán így próbálhatnám meg: „If | + | |
- | // | + | |
- | olyan hosszú…) | + | |
- | //////Az emberi dolgok eloszlása////// | + | ==== Az emberi dolgok eloszlása |
- | Hogyan oszlanak el az emberi dolgok a földkerekségen? | + | Hogyan oszlanak el az emberi dolgok a földkerekségen? |
- | általában a népek, emberek nyelve és gondolkodása szempontjából: | + | |
- | azonosság vagy a különbség? | + | |
- | egyfelől mind egyformák vagyunk, ugyanúgy félünk, remélünk, csalunk, | + | |
- | átkozunk, s Humboldtnak igaza van, különben nem lehetne például a | + | |
- | Bibliát lefordítani bármely nyelvre — márpedig Isten nyilván nem | + | |
- | teremtett olyan nyelvet, amelyen az ő mondanivalóját ne lehetne | + | |
- | kifejezni. Másfelől mind különbözőek vagyunk, minden nyelv és minden | + | |
- | kultúra más, hiszen ezért szoktuk félteni a kicsiket az eltűnéstől. Ha | + | |
- | az azonosságot — akár a nyelvit, akár a gondolkodásbelit — tekintjük | + | |
- | döntőnek, akkor az „////univerzalizmus////” talaján állunk: azt tartjuk, | + | |
- | hogy az emberiség univerzális tulajdonságai az elsődlegesek (miközben | + | |
- | persze nem tagadjuk a sok különbözőséget, | + | |
- | mondjuk az anatómiában a bőrszín). Ha viszont a különbözőséget — akár a | + | |
- | nyelvit, akár a gondolkodásbelit — tekintjük döntőnek, akkor a | + | |
- | „////relativizmus////” talaján állunk, azt vallva, hogy az emberi egyének és | + | |
- | kultúrák vonásai relatívak, viszonylagosak, | + | |
- | tényezőktől függenek. | + | |
- | Mindez bejön a nyelvóra kellős közepébe. Amikor holnap reggel 9-kor Ida | + | Mindez bejön a nyelvóra kellős közepébe. Amikor holnap reggel 9-kor Ida néni felemeli kezét az 5.b-ben, s azt mondja: „Gyerekek, |
- | néni felemeli kezét az 5.b-ben, s azt mondja: „Gyerekek, | + | |
- | mi angolul a „fázni”, | + | |
- | cold,// a „fázás” fogalma nekik ismeretlen; mert minden nyelv egy külön | + | |
- | világ, egy külön gondolkodásmód” — akkor Ida néni a relativizmus | + | |
- | talaján áll. Ám másnap, amikor azt mondja: „Kisfiam, nem jó a //Many | + | |
- | people was there,// mert a //people// az többes szám, az igét pedig az | + | |
- | alany számához kell egyeztetni, tehát // | + | |
- | univerzalizmust prédikálja, | + | |
- | világ ide, gondolkodásmód oda, azért az „alany”, | + | |
- | mindenütt ugyanúgy működik! | + | |
- | //////Ki kinek a szolgálóleánya? | + | ==== Ki kinek a szolgálóleánya? |
- | Van egy másik szempont is, amellyel a nyelvtanár szemben találja magát. | + | Van egy másik szempont is, amellyel a nyelvtanár szemben találja magát. Hiszen a tanuló többnyire azért jön a nyelvórára, |
- | Hiszen a tanuló többnyire azért jön a nyelvórára, | + | |
- | kifejezni valamely más nyelven azt, amit ő gondolni szokott és amit | + | |
- | mondani akar. Nem akar ő mást gondolni és mást mondani, mint eddig, csak | + | |
- | egy új eszközt szeretne a kezébe kapni, hasonlóképpen ahhoz, aki | + | |
- | gyorsírási tanfolyamra jelentkezik: | + | |
- | csak máshogy. Ezt a megközelítést nevezzük //// | + | |
- | mert a gondolkodást (tehát a kogníciót, | + | |
- | tapasztalatot, | + | |
- | másodlagosnak. A nyelv eszerint arra való, hogy a — tőle függetlenül | + | |
- | létező — gondolatokat kifejezze, „szavakba öntse”. Idáig talán | + | |
- | mindnyájan bólogatunk, | + | |
- | befolyásolja a nyelvet, ha a nyelv feladata a „megismert” (= elgondolt, | + | |
- | felfogott, megérzett stb.) dolgok megfogalmazása, | + | |
- | fog alkalmazkodni, | + | |
- | egy szerszám tükrözi azt, amire való. | + | |
- | Jegyezzük meg, hogy a „kognitív” szót sokféle értelemben használják; | + | Jegyezzük meg, hogy a „kognitív” szót sokféle értelemben használják; |
- | most az alapvető, általános értelemben áll, azaz „megismerési, | + | |
- | megismeréssel (tudással, gondolkodással) kapcsolatos”. Ennél szűkebb | + | |
- | fogalom a „kognitivizmus”, | + | |
- | kognitív képességekből következnek, | + | |
- | ezt egyébként meggyőzően cáfolja Bánréti (2011:343), aki leszögezi: „Az | + | |
- | általános megismerési és értelmi képességek szintje és a nyelvi tudás | + | |
- | között nincsen kölcsönös megfelelés. A nyelv az általános intellektuális | + | |
- | képességektől független, önálló, genetikusan meghatározott képességek | + | |
- | megvalósulása.” | + | |
- | Már az anyanyelv elsajátításakor is úgy szokás elképzelni, | + | Már az anyanyelv elsajátításakor is úgy szokás elképzelni, |
- | gondol mindenféléket, | + | |
- | a képességet, | + | |
- | idegennyelv-tanulóról, | + | |
- | nyilvánvalóan vannak gondolatai (melyeket az anyanyelvén meg is tud | + | |
- | fogalmazni) s a feladat az volna, hogy ezeket (mint a gyorsíró) egy | + | |
- | másik eszközzel is át tudja adni. E kognitív kiindulás szerint tehát a | + | |
- | nyelv a gondolkodás szolgálóleánya. | + | |
- | Egyáltalán nem biztos, hogy ez így van. Nagyonis elképzelhető, | + | Egyáltalán nem biztos, hogy ez így van. Nagyonis elképzelhető, |
- | a gondolkodás hat a nyelvre, hanem fordítva: a nyelv hat a | + | |
- | gondolkodásra. Ezt nevezhetjük | + | |
- | determinizmussal, | + | |
- | gondolkodás. A kisgyermek, amikor anyanyelvét elsajátítja, | + | |
- | tanulja meg, hogy hogyan kell gondolatait kommunikálni, | + | |
- | egyáltalán hogyan kell gondolkodni! És miket lehet gondolni! Nagyon is | + | |
- | elképzelhető, | + | |
- | elgondolni, amit a nyelv az ő számára lehetővé tesz. Azaz a nyelv nem | + | |
- | gondolataink kifejezője, | + | |
- | a gondolkodás a nyelv szolgálóleánya! | + | |
- | //////Kétszer két szempont////// | + | ==== Kétszer két szempont |
- | Két szempontból néztük a nyelv(ek) és gondolkodás(módok) viszonyát. Az | + | Két szempontból néztük a nyelv(ek) és gondolkodás(módok) viszonyát. Az első azt vizsgálja: milyen az emberi dolgok eloszlása, s kétféle választ lát: az-e a döntő, ami minden embernél és társadalomnál egyforma (univerzalizmus), |
- | első azt vizsgálja: milyen az emberi dolgok eloszlása, s kétféle választ | + | |
- | lát: az-e a döntő, ami minden embernél és társadalomnál egyforma | + | |
- | (univerzalizmus), | + | |
- | szerint (relativizmus)? | + | |
- | nyelv az elsődleges, | + | |
- | úgy, ahogy, mert olyannak gondoljuk a világot (kognitív kiindulás), | + | |
- | azért gondoljuk olyannak a világot, mert a nyelv, amelyet beszélünk, | + | |
- | erre terel minket (nyelvi kiindulás)? | + | |
- | Így tehát nyelv és gondolkodás között négyféle viszony képzelhető el | + | Így tehát nyelv és gondolkodás között négyféle viszony képzelhető el (Pléh 2004:232): |
- | (Pléh 2004:232): | + | |
- | +----------------------------+--------------------+--------------------+ | + | | | **Univerzális** módon mindenütt/mindenkinél egyformán |
- | | | ////Univerzális/ | + | | **Kognitív kiindulás:** A gondolkodás az elsődleges, |
- | | | módon\ | + | | **Nyelvi kiindulás:** A nyelv az elsődleges, |
- | | | (min | (min | | + | |
- | | | denütt/ | + | |
- | | | egyformán) | + | |
- | +============================+====================+====================+ | + | |
- | | ////Kognitív//// | [1. kognitív\ | + | |
- | | ////kiindulás////\ | univerzal | + | |
- | | A gondolkodás az | izmus]{.smallcaps} | izmus]{.smallcaps} | | + | |
- | | elsődleges, | + | |
- | | a nyelv ezt tükrözi/ | + | |
- | +----------------------------+--------------------+--------------------+ | + | |
- | | ////Nyelvi kiindulás////\ | [3. nyelvi\ | + | |
- | | A nyelv az elsődleges, | + | |
- | | a gondolkodás ezt | izmus]{.smallcaps} | izmus]{.smallcaps} | | + | |
- | | tükrözi/ | + | |
- | +----------------------------+--------------------+--------------------+ | + | |
- | 1\. A ////kognitív univerzalizmus//// azt mondja: a gondolkodás az | + | 1. A **kognitív univerzalizmus** azt mondja: a gondolkodás az elsődleges a nyelvhez képest, s mivel az emberi gondolkodás egyféle, a nyelv is alapvetően egyféle; a nyelvek különbségei lehetnek látványosak, |
- | elsődleges a nyelvhez képest, s mivel az emberi gondolkodás egyféle, a | + | |
- | nyelv is alapvetően egyféle; a nyelvek különbségei lehetnek látványosak, | + | |
- | mint az emberek külső megjelenése, | + | |
- | Kulturálisan lehet gyümölcsöző ez a különbség, | + | |
- | költészetet, | + | |
- | hab a tortán. Egyforma gondolkodáson itt persze az alapvető műveleteket | + | |
- | értjük: állítás, tagadás, kérdés, feltétel, következtetés, | + | |
- | stb., nem azt, hogy a magyarok szeretik a lengyeleket. | + | |
- | Mint láttuk, ez a kognitív univerzalizmus mélyen gyökerezik bennünk, | + | Mint láttuk, ez a kognitív univerzalizmus mélyen gyökerezik bennünk, tehát az a vélekedés, |
- | tehát az a vélekedés, | + | |
- | világismerete, | + | |
- | nyelven fogalmazzuk ezt meg. Aki angolul azt mondja: //I am cold,// az | + | |
- | ugyanazt érzi, mint aki magyarul azt mondja: //Fázom.// Ez nemcsak a | + | |
- | filozófust, | + | |
- | univerzalizmus azt állítja: a tartalmak azonosak, a nyelvek eltérése | + | |
- | véletlenszerű és áthidalható. Így gondolták az apostolok, amikor a | + | |
- | Szentlélek adományaként különböző nyelveken kezdtek beszélni (de persze | + | |
- | tartalmilag ugyanazt mondták!), és így gondolják ma Brüsszelben a | + | |
- | tolmácsok és fordítók. | + | |
- | Megjegyzendő, | + | Megjegyzendő, |
- | ezt értik, tehát a kognitív univerzalizmust, | + | |
- | gondolkodást. E hagyomány részeként évszázadok óta próbálják megalkotni | + | |
- | az „univerzális (filozófiai) nyelveket, amelyek — a természetes | + | |
- | nyelvekkel szemben — a gondolkodás egyetemes rendjét kívánják tükrözni” | + | |
- | (Cseresnyési | + | |
- | Számos kutató szerint az anyanyelv-elsajátítás során a minden gyermeknél | + | Számos kutató szerint az anyanyelv-elsajátítás során a minden gyermeknél egyforma megismerés (tehát hogy léteznek tárgyak, mozgás, hely, idő, fázás stb.) megelőzi a megfelelő nyelvi kategóriák kialakulását. A gyermek ezekhez tanulja meg környezetétől az ott érvényben lévő nyelvi formákat, pl. „önmozgást végző valami” → ez szokott lenni a mondatokban az alany, „mozdítható dolog” → ez szokott lenni a nyelvtani tárgy, „tartó dolog/ |
- | egyforma megismerés (tehát hogy léteznek tárgyak, mozgás, hely, idő, | + | |
- | fázás stb.) megelőzi a megfelelő nyelvi kategóriák kialakulását. A | + | |
- | gyermek ezekhez tanulja meg környezetétől az ott érvényben lévő nyelvi | + | |
- | formákat, pl. „önmozgást végző valami” → ez szokott lenni a mondatokban | + | |
- | az alany, „mozdítható dolog” → ez szokott lenni a nyelvtani tárgy, | + | |
- | „tartó dolog/ | + | |
- | kognitív univerzalizmus forgatókönyve szerint a csecsemő rájön, hogy | + | |
- | bizonyos dolgok önmozgást végeznek, mások inkább elszenvedik a | + | |
- | megmozdítást, | + | |
- | a másiknak a tárgy felel meg. (Persze a felszíni „paramétereket” meg | + | |
- | kell tanulnia, hogy abban a nyelvben, ahova született, hogyan fejezik ki | + | |
- | az alanyt és a tárgyat: szórenddel, | + | |
- | alapvetően azért egyformák, mivel az emberi megismerés (gondolkodás, | + | |
- | tapasztalás) alapvetően egyforma. Az anyanyelvét elsajátító gyermek — | + | |
- | ugyanúgy, mint a felnőtt nyelvtanuló — ehhez az általános és közös | + | |
- | emberi tapasztalathoz keres és tanul nyelvi formákat. | + | |
- | 2\. A ////kognitív relativizmus//// szerint az emberi gondolkodás relatív | + | 2. A **kognitív relativizmus** szerint az emberi gondolkodás relatív dolog: függ a helytől és időtől, az egyéntől és a társadalomtól, |
- | dolog: függ a helytől és időtől, az egyéntől és a társadalomtól, | + | |
- | gondolkodásmódoknak ezt a különbözőségét tükrözik a nyelvek. Hiszen | + | |
- | különben miért nem egyforma minden nyelv? A különbségeik sokkal | + | |
- | jelentősebbek, | + | |
- | világot az eszkimó és másképp a berber, másképp az ipari társadalom és | + | |
- | másképp a földműves, | + | |
- | véletlen — mondja ez az álláspont —, | + | |
- | vannak igeidők (szigorúan véve csak jelen és múlt van), mert a végtelen | + | |
- | orosz mezőkön és sztyeppéken, | + | |
- | kultúrában nincs ilyesmire szükség: az orosz ember, az orosz társadalom | + | |
- | nem használja, nem ismeri az idő rétegeit, rezdüléseit, | + | |
- | nyelvében sem kell kifejezésre juttatnia. Ezzel szemben — folytatódik | + | |
- | az érvelés — az angol nyelvben számos igeidő van, hiszen az angol | + | |
- | nyelvű országok egyéni és társadalmi tapasztalata azt harsogja: //time is | + | |
- | money!// A nyelvek tehát azért különböznek, | + | |
- | tapasztalat csapódik le bennük. Vagyis az orosz, magyar, olasz nyelv nem | + | |
- | véletlenül olyan, amilyen, mert az oroszok, magyarok, olaszok úgy | + | |
- | gondolkodnak, | + | |
- | Ez jól hangzik, ám elég könnyű cáfolni, mert a nyelvek közt sok olyan | + | Ez jól hangzik, ám elég könnyű cáfolni, mert a nyelvek közt sok olyan különbség van, amit nem lehet semmi értelmes dologgal összefüggésbe hozni. A csehek gondolkodásmódja lehet, hogy különbözik az őket körülvevő németségétől (ezt nem könnyű eldönteni), |
- | különbség van, amit nem lehet semmi értelmes dologgal összefüggésbe | + | |
- | hozni. A csehek gondolkodásmódja lehet, hogy különbözik az őket | + | |
- | körülvevő németségétől (ezt nem könnyű eldönteni), | + | |
- | hogy a csehben nincs névelő. Az, hogy a magyarban nincsenek nemek, | + | |
- | aligha tükrözhet bármit: nem állíthatjuk, | + | |
- | fontos a férfi-nő különbség, | + | |
- | 3\. A ////nyelvi univerzalizmus//// azt mondja: minden nyelv alapvetően | + | 3. A **nyelvi univerzalizmus** azt mondja: minden nyelv alapvetően egyforma, sőt csak egyetlen emberi nyelv van, alapja az Univerzális Grammatika (Pinker 1999:489), s a nyelvek különbözősége csak felszíni, ahogyan az emberfajtáké. Sok dolog van, ami csakugyan közös az emberi nyelvekben. Mindegyikben vannak szavak és mondatok, de a mondatok nem szavakból, hanem szószerkezetekből (szintagmákból) épülnek fel. Minden nyelvben igaz, hogy a szavak nincsenek kapcsolatban az őket alkotó hangokkal (pl. nincs olyan nyelv, ahol minden állatnév zöngétlen mássalhangzóval kezdődne). Minden nyelvben van anafora, azaz nyelvtani visszautalás a már elhangzottakra (//Gábor örült, hogy vele megyek// és nem *//Gábor örült, hogy Gáborral megyek// |
- | egyforma, sőt csak egyetlen emberi nyelv van, alapja az Univerzális | + | |
- | Grammatika (Pinker 1999:489), s a nyelvek különbözősége csak felszíni, | + | |
- | ahogyan az emberfajtáké. Sok dolog van, ami csakugyan közös az emberi | + | |
- | nyelvekben. Mindegyikben vannak szavak és mondatok, de a mondatok nem | + | |
- | szavakból, hanem szószerkezetekből (szintagmákból) épülnek fel. Minden | + | |
- | nyelvben igaz, hogy a szavak nincsenek kapcsolatban az őket alkotó | + | |
- | hangokkal (pl. nincs olyan nyelv, ahol minden állatnév zöngétlen | + | |
- | mássalhangzóval kezdődne). Minden nyelvben van anafora, azaz nyelvtani | + | |
- | visszautalás a már elhangzottakra (//Gábor örült, hogy vele megyek// és | + | |
- | nem \////Gábor örült, hogy Gáborral megyek// | + | |
- | Gábor lehetne); és így tovább. | + | |
- | A nyelvi univerzalizmusból az következik, | + | A nyelvi univerzalizmusból az következik, |
- | hatására alakult ki — és alakul ki a gyermekben ma is —, és mivel a | + | |
- | nyelv alapvetően univerzális, | + | |
- | azonos sémái: a következtetés, | + | |
- | feltételezés stb. A nyelvészetben, | + | |
- | elfogadott álláspont, | + | |
- | Nehéz elképzelni, | + | |
- | hanem a nyelv alkotta az emberi gondolkodást! | + | |
- | 4\. A ////nyelvi relativizmus//// talán a legprovokatívabb a négy álláspont | + | 4. A **nyelvi relativizmus** talán a legprovokatívabb a négy álláspont közül. Azt mondja: a nyelvek korlátlanul és lényegesen különbözhetnek, |
- | közül. Azt mondja: a nyelvek korlátlanul és lényegesen különbözhetnek, | + | |
- | és ez befolyásolja a beszélőik gondolkodását. Ahány nyelv, annyiféle | + | |
- | gondolkodás. Ez az 1. alatt bemutatott kognitív univerzalizmussal | + | |
- | homlokegyenest ellenkező álláspont, | + | |
- | nincsen általános, | + | |
- | gondolkodást éppen az anyanyelvünkön keresztül tanuljuk meg. Az | + | |
- | anyanyelv — miközben megismertet a világ dolgaival, fogalmaival, | + | |
- | műveleteivel — egyben befolyásolja (sőt talán korlátozza is?) azt, | + | |
- | ahogyan a világot megismerjük. Például a magyar ember gondolkodásában a | + | |
- | „fázás” egyfajta tevékenység (mert ige fejezi ki); a csehek | + | |
- | gondolkodásában nincsen határozottság (mert nincs névelő, ami | + | |
- | kifejezze). A magyar anyanyelvű élete végéig úgy fogja gondolni, hogy a | + | |
- | német // | + | |
- | (//apricot, abrikosz//) ugyanaz a gyümölcs: //barack,// melynek persze két | + | |
- | alfaja van, az őszi meg a sárga. A német, angol, orosz anyanyelvű | + | |
- | viszont úgy fogja gondolni, hogy a gyümölcsök sorában ez a kettő is ott | + | |
- | van, de a //peach// és az //apricot// között nincs szorosabb kapcsolat, mint | + | |
- | mondjuk bármelyikük és a szilva közt. A botanikában egyébként — latin | + | |
- | elnevezéssel — mindhárom gyümölcsfát // | + | |
- | melléknevekkel: | + | |
- | sárgabarack //prunus armeniaca// ’örmény szilva’, a szilva pedig //prunus | + | |
- | domestica// ’házi szilva’. Vagyis a latin anyanyelvűek abban a tudatban | + | |
- | nőnek föl, hogy ez ugyanannak a gyümölcsnek három változata. (És | + | |
- | ráadásul ez az „objektív”, | + | |
- | A nyelvi relativizmusnak van egy erősebb, szélsőségesebb megfogalmazása, | + | A nyelvi relativizmusnak van egy erősebb, szélsőségesebb megfogalmazása, |
- | mely szerint az anyanyelvünk inkább negatív hatást fejt ki: korlátozza, | + | |
- | beszűkíti a világ megismerését, | + | |
- | gondolkodásunkat. Ezt ////nyelvi determinizmus////nak nevezik (a nyelv | + | |
- | determinálja, | + | |
- | amerikai antropológus-nyelvész, | + | |
- | a XX. század elején (Crystal 1998:26). Például bizonyos eszkimók | + | |
- | nyelvében többféle szó van a „hó” fogalmára attól függően, hogy friss | + | |
- | vagy fagyott, apró szemű vagy nagy pelyhekből áll. A determinizmus azt | + | |
- | mondja, hogy emiatt ők a „hó” fogalmára mint olyanra nem is tudnak | + | |
- | gondolni, míg például a magyaroknak a //hó// szó révén megvan ez a fogalom | + | |
- | a gondolkodásukban. A magyarban van //dió, mogyoró, mandula, gesztenye,// | + | |
- | de nincs neve az őket lefedő fogalomnak („héjban termő, ehető olajos | + | |
- | mag”), melyet az angol a //nut// szóval lexikalizál, | + | |
- | nyelvi determinizmus hirdetői szerint — csak a dióra, mogyoróra, | + | |
- | mandulára vagy földimogyoróra tudnak gondolni, de a //nut// fogalomra nem. | + | |
- | Ha mindez igaz, akkor egy új nyelv tanulásakor újabb kogníciós mezőket, | + | Ha mindez igaz, akkor egy új nyelv tanulásakor újabb kogníciós mezőket, újabb világképeket kell elsajátítanunk, |
- | újabb világképeket kell elsajátítanunk, | + | |
- | nagyon nehéz (vagy a deterministák szerint nem is lehetséges). Márpedig | + | |
- | meg lehet tanulni egy másik nyelvet, s a kétnyelvűség fényesen cáfolja a | + | |
- | nyelvi relativizmust. Rengeteg ember van, aki két nyelvet jól beszél: | + | |
- | képtelenség azt állítani, hogy ők a kétféle barackot hol egynek | + | |
- | gondolják, hol kettőnek. Alighanem annyi az igazság, hogy az | + | |
- | anyanyelvünk ráirányítja a figyelmünket valamire, miközben kevésbé | + | |
- | világít rá másra (mint egy reflektor, mely nem tud egyszerre mindenhová | + | |
- | világítani, | + | |
- | érettebb gondolkodás már az anyanyelvtől függetlenül is (vagy egy másik | + | |
- | nyelv tanulása során) odébb tudja „mozgatni” ezt a reflektort, rá tud | + | |
- | ismerni a világ más — az anyanyelv által fel nem tárt, nem lexikalizált | + | |
- | -- dolgaira. A fogalomalkotás végtére is minden tanulásnak része: az | + | |
- | iskolában megtanuljuk, | + | |
- | nyereségvágyból elkövetett emberölés”, | + | |
- | nyelv nem lexikalizálta minimális szótári tételként. Az idegennyelv-órán | + | |
- | gyakran ugyanez történik. Milyen érdekes — mondja az angolul tanuló —, | + | |
- | sose gondoltam, hogy a „tudni” és „ismerni” az tulajdonképpen ugyanaz, | + | |
- | ugyanannak a fogalomnak két fele: logikus, hogy angolul egy szó van rá: | + | |
- | //to know//! Vagyis ebben az esetben a tanuló beemelte gondolkodásába a | + | |
- | //to know// által jelölt fogalmat: a kogníciót. | + | |
- | //////A színnevek////// | + | ==== A színnevek |
- | Gyakran hozzák példának a fentiek kapcsán a színneveket. Közismert, hogy | + | Gyakran hozzák példának a fentiek kapcsán a színneveket. Közismert, hogy a nyelvek önkényesen vonják meg a határt a színek között, tehát ami az egyik nyelvben zöld, az a másikban már a barnába tartozik (angol kontra velszi), illetve van, ahol a zöld és a kék ugyanazzal a szóval van lexikalizálva (ógörög). Ami a magyarban piros, annak egy sávja angolul már //orange.// Ez a helyzet nyelvi relativizmust támogatja: az emberi szem mindenütt ugyanúgy érzékeli a színkép kontinuumát, |
- | a nyelvek önkényesen vonják meg a határt a színek között, tehát ami az | + | |
- | egyik nyelvben zöld, az a másikban már a barnába tartozik (angol kontra | + | |
- | velszi), illetve van, ahol a zöld és a kék ugyanazzal a szóval van | + | |
- | lexikalizálva (ógörög). Ami a magyarban piros, annak egy sávja angolul | + | |
- | már //orange.// Ez a helyzet nyelvi relativizmust támogatja: az emberi | + | |
- | szem mindenütt ugyanúgy érzékeli a színkép kontinuumát, | + | |
- | anyanyelvünk önkényes beosztása miatt „gondoljuk” másnak a színeket és | + | |
- | azok határait. | + | |
- | Ám figyeljük meg, hogy nem teljesen önkényes a színnevek megléte. E | + | Ám figyeljük meg, hogy nem teljesen önkényes a színnevek megléte. E szempontból az alapszínnevek az érdekesek, melyek „primitívumként” vannak lexikalizálva, |
- | szempontból az alapszínnevek az érdekesek, melyek „primitívumként” | + | |
- | vannak lexikalizálva, | + | |
- | szó van rájuk: //kék, sárga, fehér// stb. (hiszen egyébként minden színt | + | |
- | meg lehet nevezni minden nyelven: „fölfelé” nyitottak a nyelvek), tehát | + | |
- | most nem érdekes a // | + | |
- | //ibolya// (mert nem elsősorban színnév, hiszen egy virág neve, nemcsak | + | |
- | eredetét tekintve, hanem mai használatában is), sem a //szőke// (mert | + | |
- | színnév, de csak bizonyos dologra használatos). Az alapszínnevek | + | |
- | vizsgálatakor a kutatók kiderítették, | + | |
- | van, ám //zöld, kék// vagy //sárga// csak akkor, ha //piros// is van; fordítva | + | |
- | nem igaz, azaz nem találtak olyan nyelvet, ahol van //kék,// de nincs | + | |
- | //piros.// Továbbá //barna// csak ott van, ahol van //piros// plusz a | + | |
- | // | + | |
- | lehet: ha egy nyelvben két színnév van, akkor ezek egyike sem lehet a | + | |
- | //barna//! Vegyük észre, hogy ez a kognitív univerzalizmust támogatja, | + | |
- | tehát azt a nézetet, hogy alapvetően közös vonások vannak az emberi | + | |
- | gondolkodásban és tapasztalásban, | + | |
- | számos eltéréssel, | + | |
- | //////Mégiscsak a nyelv////// | + | ==== Mégiscsak a nyelv |
- | Bármilyen jól hangzik is, hogy gondolkodást kell tanítani, ez nem így | + | Bármilyen jól hangzik is, hogy gondolkodást kell tanítani, ez nem így van. Az idegennyelv-tanuló már tud gondolkodni, |
- | van. Az idegennyelv- tanuló már tud gondolkodni, | + | |
- | és talán nem is volna helyes, ha ebbe a tanár „belenyúlna”. | + | |
- | Természetesen mint minden pedagógus, a nyelvtanár is örül, ha a | + | |
- | gondolkodást csiszolhatja, | + | |
- | egy újat! Ahogy a fizikatanár megtanítja, | + | |
- | (ami a tanulóknak új fogalom), úgy a némettanár is megtanítja, | + | |
- | kétféle ige van aszerint, hogy //sein// vagy //haben// segédigével képezzük | + | |
- | a múlt időt, s hogy ez nem véletlenszerű, | + | |
- | eloszlást mutat. A történelemtanár megtanítja, | + | |
- | hívták magukat „rómaiaknak”, | + | |
- | cselekvéseket lehet folyamatukban avagy befejezettségükben kifejezni — | + | |
- | s talán ettől a magyar ajkú tanuló észreveszi, | + | |
- | anyanyelvében is lehetséges, | + | |
- | amikor a vámos rám kiabált — Kinyitottam a csomagomat, amikor a vámos | + | |
- | rám kiabált.// Vagy //Egész nyáron ezt a könyvet olvastam, de nem olvastam | + | |
- | el.// | + | |
- | Az idegennyelv-tanár fő feladata a tanuló meglévő (és elfojthatatlan!) | + | Az idegennyelv-tanár fő feladata a tanuló meglévő (és elfojthatatlan!) anyanyelvi gondolkodásához megadni a megfelelő kifejezési eszköztárat: |
- | anyanyelvi gondolkodásához megadni a megfelelő kifejezési eszköztárat: | + | |
- | célnyelv hangjait, nyelvtanát, | + | |
- | jó nyelvoktatás fejleszti a gondolkodást és tágítja a tanuló | + | |
- | -- nem gondolkodást, | + | |
- | ////Irodalom//// | + | ===== Irodalom |
Aitchison, Jean (1976) //The Articulate Mammal.// New York: McGraw-Hill. | Aitchison, Jean (1976) //The Articulate Mammal.// New York: McGraw-Hill. | ||
- | Bánréti Zoltán (2011) „A nyelv és az agy.” In: Kenesei I. (szerk.) A | + | Bánréti Zoltán (2011) „A nyelv és az agy.” In: Kenesei I. (szerk.) A nyelv és a nyelvek. 6. kiad. Bp.: Akadémiai. |
- | nyelv és a nyelvek. 6. kiad. Bp.: Akadémiai. | + | |
Crystal, David (1998) //A nyelv enciklopédiája.// | Crystal, David (1998) //A nyelv enciklopédiája.// | ||
- | Cseresnyési László (2004): Nyelvek és stratégiák, | + | Cseresnyési László (2004): Nyelvek és stratégiák, |
- | antropológiája. Bp.: Tinta. | + | |
- | Janson, Tore (2002) //Beszélj! A világ nyelvei — tegnap, ma, holnap.// | + | Janson, Tore (2002) //Beszélj! A világ nyelvei — tegnap, ma, holnap.// Bp.: HVG Könyvek. |
- | Bp.: HVG Könyvek. | + | |
- | Neumer Katalin (szerk.) (1999) //Nyelv, gondolkodás, | + | Neumer Katalin (szerk.) (1999) //Nyelv, gondolkodás, |
- | Osiris. | + | |
Pinker, Steven (1999) //A nyelvi ösztön.// Bp.: Typotex. | Pinker, Steven (1999) //A nyelvi ösztön.// Bp.: Typotex. | ||
- | Pléh Csaba — Győri Miklós (szerk.) (1998) //A kognitív szemlélet és a | + | Pléh Csaba — Győri Miklós (szerk.) (1998) //A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása.// |
- | nyelv kutatása.// | + | |
- | + | ||
- | Pléh Csaba (2004) „Beszéd és gondolkodás.” In: Kenesei I. (szerk.) //A | + | |
- | nyelv és a nyelvek.// 5. kiad. Bp.: Akadémiai. | + | |
- | + | ||
- | //Modern Nyelvoktatás, | + | |
+ | Pléh Csaba (2004) „Beszéd és gondolkodás.” In: Kenesei I. (szerk.) //A nyelv és a nyelvek.// 5. kiad. Bp.: Akadémiai. | ||