Site Tools

Differences

This shows you the differences between two versions of the page.

Link to this comparison view

egyebek:nyelveben_vel_a_nemzet_nemzeti_oentudat_es_nemzeti_nyelv_a_nyelvesz_szemevel [2022-04-28] – created Péter Szigetváriegyebek:nyelveben_vel_a_nemzet_nemzeti_oentudat_es_nemzeti_nyelv_a_nyelvesz_szemevel [2022-04-28] (current) – external edit 127.0.0.1
Line 32: Line 32:
 Szedjük össze példaképp a „d” hang megfelelőit a ’tíz’ és ’fog’ jelentésű szóban: Szedjük össze példaképp a „d” hang megfelelőit a ’tíz’ és ’fog’ jelentésű szóban:
  
-\(2\)+(2)
  
-  —----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- +^indo­germán ^szanszkrit ^perzsa  ^cigány (lovári) ^orosz ^görög ^latin ^angol ^holland  ^német ^ 
-  //indo­germán//   //szan-szkrit//             //perzsa//                   //cigány\                 //orosz//                      //görög//                    //latin//                   //angol//                   //holland//                //német// +|*‌**d**ekm |__d__aśa |__d__ah |__d__esh |__d__ésja-tj |__d__eka |__d__ecem |__t__en |__t__ien |__z__ehn | 
-                                                                       (lovári)//                                                                                                                                                      +|*‌**d**ont- |__d__ant- |__d__andán |__d__and |— |o__d__ont- |__d__ent- |__t__ooth |__t__and |__Z__ahn(d) |
-  —------------ —---------------------- —----------------------- —--------------------- —------------------------- —----------------------- —---------------------- —---------------------- —--------------------- —------------------------ +
-  ////\//d////ekm      ////__d__////aśa    ////__d__////ah      ////__d__////esh   ////__d__////ésja-tj   ////__d__////eka     ////__d__////ecem   ////__t__////en     ////__t__////ien   ////__z__////ehn+
  
-  ////\//d////ont-     ////__d__////ant-   ////__d__////andán   ////__d__////and   —-                         o////__d__////ont-   ////__d__////ent-   ////__t__////ooth   ////__t__////and   ////__Z__////ahn(d) +Vegyük észre, hogy míg a kérdéses nyelvek többségében „d” van, addig a germán nyelvekben ehelyett mást találunk: általában „t” hangot (angol, holland), míg a németben „c”-t (írva „z” betűvel). Ez annyi alapvető szóban ismétlődik //(dva–two–zwei, do–to–zu),// hogy nem lehet véletlen, és nyilván nem valamiféle kulturális vagy életszemléleti rokonság miatt van: ez színtiszta nyelvrokonság.
-  —-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------+
  
-Vegyük észre, hogy míg a kérdéses nyelvek többségében „d” van, addig a +Mivel e nyelvcsalád legrégebbi nyelvemlékei az indiai szanszkrit nyelven maradtak fenn (Kr. e. 1200 körülről), s a régi eposzszerzők a saját népüket „árjáknak” nevezik, az egész nyelvcsaládot árja nyelveknek kezdték hívni. Innen vette később a német nacionalizmus, majd a fajelmélet azt a szóhasználatot, hogy a németek árják — amin persze egyre inkább csak annyit értettek, hogy „nem zsidók”. A kifejezéssel való tragikus visszaélés miatt a nyelvészetben már nem használjuk az árja szót, és a nyelvcsaládot is 1945 óta „indogermán” helyett inkább „indoeurópai” néven emlegetjük. Ám bármilyen rútul eltorzították is a XX. században mindezt, a tény igaz marad, hogy a németek (s általában a germánok) nem gyökértelen barbárok, akik a semmiből bukkantak föl a népvándorláskor, hanem éppenséggel rokonai a legdicsőbb ókori népeknek: a latinoknak, görögöknek, indiaiaknak (no meg a cigánynak, de ezt akkor még nem tudták). Mindez a romantika korában nagy büszkeséget, önbizalmat adott a németségnek, mert a nyelvrokonságot azonosították a faji-biológiai rokonsággal.
-germán nyelvekben ehelyett mást találunk: általában „t” hangot (angol, +
-holland), míg a németben „c”-t (írva „z” betűvel). Ez annyi alapvető +
-szóban ismétlődik //(dva--two--zwei, do-to-zu),// hogy nem lehet véletlen, +
-és nyilván nem valamiféle kulturális vagy életszemléleti rokonság miatt +
-van: ez színtiszta nyelvrokonság.+
  
-Mivel e nyelvcsalád legrégebbi nyelvemlékei az indiai szanszkrit nyelven +Képzelhetjük a magyarok csalódottságát, amikor a nyelvtudomány — ugyanezekkel a tudományos módszerekkel — a magyar nyelv esetében nem dicső rokonokat mutatott ki, hanem igencsak szerényeket: finneket, lappokat, vogulokat stb., vagyis ahogy durcásan mondták: halszagú rokonságot. Ráadásul a románok ugyanebben az időben tisztázták — helyesen —, hogy ortodox-pravoszláv kultúrájuk ellenére nyelvük a latinból származik s az olasznak, franciának közeli rokona, ezért kezdtek fiaiknak Traian, Ovid neveket adni. A magyarok is szépet, nagyot akartak, ezért kezdtek a magyar fiúkat ótörök-hun nevekre keresztelni: Attila, Szabolcs, Árpád, és nem finnekre, mint Väinö vagy Urho.
-maradtak fenn (Kr.e. 1200 körülről), s a régi eposzszerzők a saját +
-népüket „árjáknak” nevezik, az egész nyelvcsaládot árja nyelveknek +
-kezdték hívni. Innen vette később a német nacionalizmus, majd a +
-fajelmélet azt a szóhasználatot, hogy a németek árják — amin persze +
-egyre inkább csak annyit értettek, hogy „nem zsidók”. A kifejezéssel +
-való tragikus visszaélés miatt a nyelvészetben már nem használjuk az +
-árja szót, és a nyelvcsaládot is 1945 óta „indogermán” helyett inkább +
-„indoeurópai” néven emlegetjük. Ám bármilyen rútul eltorzították is a +
-XX. században mindezt, a tény igaz marad, hogy a németek (s általában a +
-germánok) nem gyökértelen barbárok, akik a semmiből bukkantak föl a +
-népvándorláskor, hanem éppenséggel rokonai a legdicsőbb ókori népeknek: +
-a latinoknak, görögöknek, indiaiaknak (no meg a cigánynak, de ezt akkor +
-még nem tudták). Mindez a romantika korában nagy büszkeséget, önbizalmat +
-adott a németségnek, mert a nyelvrokonságot azonosították a +
-faji-biológiai rokonsággal.+
  
-Képzelhetjük a magyarok csalódottságát, amikor a nyelvtudomány — +==== A Grimm-törvény
-ugyanezekkel a tudományos módszerekkel — a magyar nyelv esetében nem +
-dicső rokonokat mutatott ki, hanem igencsak szerényeket: finneket, +
-lappokat, vogulokat stb., vagyis ahogy durcásan mondták: halszagú +
-rokonságot. Ráadásul a románok ugyanebben az időben tisztázták — +
-helyesen —, hogy ortodox-pravoszláv kultúrájuk ellenére nyelvük a +
-latinból származik s az olasznak, franciának közeli rokona, ezért +
-kezdtek fiaiknak Traian, Ovid neveket adni. A magyarok is szépet, nagyot +
-akartak, ezért kezdtek a magyar fiúkat ótörök-hun nevekre keresztelni: +
-Attila, Szabolcs, Árpád, és nem finnekre, mint Väinö vagy Urho.+
  
-////A Grimm-törvény////+Nézzük meg közelebbről, hogyan bizonyította Grimm a németnek a más nyelvekkel való rokonságát. Állítsunk sorokba nem-germán (pl. görög) és germán (pl. angol) szavakat aszerint, hogy mi a kezdőhangjuk. Grimm háromféle kezdőhangot különböztetett meg: tenuis „p, t, k”; media „b, d, g”; aspirata „ph, th, kh”. (Ma úgy neveznénk: zöngétlen, zöngés, valamint egy harmadik csoport, melyet ma már külön választunk hehezett ill. réshangokra.)
  
-Nézzük meg közelebbről, hogyan bizonyította Grimm a németnek a más +(3) Szókezdő mássalhangzók: nem-germán (görög) és germán (angol)
-nyelvekkel való rokonságát. Állítsunk sorokba nem-germán (pl. görög) és +
-germán (pl. angol) szavakat aszerint, hogy mi a kezdőhangjuk. Grimm +
-háromféle kezdőhangot különböztetett meg: tenuis „p, t, k”; media „b, d, +
-g”; aspirata „ph, th, kh”. (Ma úgy neveznénk: zöngétlen, zöngés, +
-valamint egy harmadik csoport, melyet ma már külön választunk hehezett +
-ill. réshangokra.)+
  
-\(3\) Szókezdő mássalhangzók: nem-germán (görög) és germán (angol)+^görög     ^angol  ^görög   ^angol   ^görög   ^angol  ^ 
 +|__p__od   |__f__oot ’láb’ |(b?)  |(p?) |__ph__erō  |__b__ear (’visz’) | 
 +|__t__reis |__th__ree ’három’ |__d__eka |__t__en 'tíz’ |__th__esis |__d__eed ’tett’ | 
 +|__k__ardia |__h__eart ’szív’ |__g__enos |__k__in ’rokon’ |__kh__olé |__g__all ’epe’ | 
 +|Tenuis → Aspirata p,t,k → f,th,h ||Media → Tenuis b,d,g → p,t,k ||Aspirata → Media ph,th,kh → b,d,g ||
  
-//__////görög//// \~ ////germ (angol)////__ [////görög//// \~ ////germ +Meglepő a szabályszerűség. A „t–d–th” sort példának véve, a görög tenuisnak (t) angol aspirata (th), a görög mediának (d) angol tenuis (t), a görög aspiratának (th) angol media (d) felel meg! A németet egyelőre félretéve, a fentieket Grimm az alábbi ábrával illusztrálta. Azt mondta, hogy az ősi állapothoz képest a germán nyelvek valamikor Kr. e. 500 körül kiváltak a többi „árják” közül s egy hangeltolódást valósítottak meg. Ezt azóta is Grimm-törvény néven emlegetjük. Az alábbi ábrán az egyszerűség kedvéért csak a „t, th, d” hangokat mutatjuk, görög–angol megfelelésekben:
-(angol)////]{.underline} __////görög//// \~ ////germ (angol)////__//+
  
-////p////od- — ////f////oot (////b////?) — (p?) ////ph////erō — ////b////ear (’visz’)+(4) Az I. hangeltolódás (= a Grimm-törvény, Kr. e. 500 körül)
  
-////t////reis — ////th////ree ////d////eka — ////t////en ////th////esis — ////d////eed +**T** > **A** (__t__reis > __th__ree) \\ 
-(’tett’)+**A** > **M** (__th__esis > __d__eed) \\ 
 +**M** > **T** (__d__eka > __t__en)
  
-////k////ardia — ////h////eart ////g////enos — ////k////in (’rokon’) ////kh////olé — +Az eltolódás, mint látható, egy „saját farkába harapó kígyó”, ezért Grimm felállította az ún. körforgás-elméletet (németül Kreislauf): az eredeti indoeurópai nyelvből öröklött mássalhangzókat a germánok úgy változtatták meg, mint amikor valaki egy nagy kereket elforgat. A kerék minden pontja máshová került — de a kerék szerkezete, tartalma, a hármas felosztás változatlan maradt! (Mintha ma egy mosógép tárcsáját forgatnánk el.) Mivel a „kerék” kerületén a három kategória (Aspirata, Media, Tenuis) kergeti egymást, a régebbi szakzsargonban ezt AMTA-szabálynak is nevezték.
-////g////all (’epe’)+
  
-Tenuis → Aspirata Media → Tenuis Aspirata → Media+(5) Grimm teóriája: Kreislauf = körforgás
  
-p,t,k → f,th,h b,d,g → p,t,k ph,th,kh → b,d,g,+{{:amta.png?250}}
  
-Meglepő a szabályszerűség. A „t--d--th” sort példának véve, a görög +==== No és a német?
-tenuisnak (t) angol aspirata (th), a görög mediának (d) angol tenuis +
-(t), a görög aspiratának (th) angol media (d) felel meg! A németet +
-egyelőre félretéve, a fentieket Grimm az alábbi ábrával illusztrálta. +
-Azt mondta, hogy az ősi állapothoz képest a germán nyelvek valamikor +
-Kr.e. 500 körül kiváltak a többi „árják” közül s egy hangeltolódást +
-valósítottak meg. Ezt azóta is Grimm-törvény néven emlegetjük. Az alábbi +
-ábrán az egyszerűség kedvéért csak a „t, th, d” hangokat mutatjuk, +
-görög-angol megfelelésekben:+
  
-\(4\) Az I. hangeltolódás (= a Grimm-törvény)+Eddig a germán nyelvekből mindig az angolt néztük, mely — Grimm metaforájával — csak egyet fordított a keréken, míg a németek a Kr. u. VIII. században megint fordítottak rajta egyet, ezzel kiváltak a többi germánok közül s megszületett a felnémet (Hochdeutsch) nyelv, melyből aztán kialakult a mai sztenderd német. Ezt az újabb, már csak a németre érvényes változást II. Hangeltolódásnak nevezte el. Ha visszanézünk az (1)-es táblázatra, látjuk, hogy például a szókezdő ősi „d” a germán nyelvben általában „t” lett (angol, holland, de ugyanígy a skandináv nyelvekben), ám a németben tovább tolódott „c” hanggá. Ezt illusztrálja a (6)-os táblázat.
  
-(Kr.e. 500 körül) T \> A (////__t__////reis \> +(6) II. hangeltolódás: felnémet (Hochdeutsch, Kr. u. VIII. sz.)
-////__th__////ree)+
  
-A \> M (////__th__////esis \> ////__d__////eed)+^görög → ^angol → ^német ^ ^ 
 +|<bg:yellow>__t__reis</bg> |__th__ree |__d__rei | = <bg:yellow>T</bg> → A → M | 
 +|__d__eka |<bg:yellow>__t__en</bg> |__z__ehn | = M → <bg:yellow>T</bg> → A | 
 +|__th__esis  |__d__eed | <bg:yellow>__T__at</bg> | = A → M → <bg:yellow>T</bg> |
  
-M \> T (////__d__////eka \> ////__t__////en)+A németség tehát eggyel tovább vitte a megkezdett eltolódást, eggyel tovább csavarta a kereket. Ez tény. Ám Grimm és német kortársai mindebből az a következtetést vonták le, hogy a németség a letéteményese, bátor végigvivője egy a misztikus programnak, ennek a grandiózus körforgásnak. Misztikus, hiszen önmagában nincs értelme vagy értéke annak, hogy egy szó milyen hanggal kezdődik, attól a német nyelv nem lett jobb, hogy ezt a kétszeres változtatást végrehajtotta; de íme (mondták), mégis egyedül a németben valósul meg, csapódik ki ez a titokzatos ősi lendület. A németek eszerint az árja örökség igazi hordozói, a legigazibb árják. Ezért választottak a nemzetiszocialisták jelképül egy ősi indiai szimbólumot, a szvasztikát (ismertebb nevén horogkeresztet), mint ami az ő jogos örökségük. Ráadásul az is növelte önbecsülésüket, hogy a germánság évszázadokig a Római Birodalmon kívül, barbár (= ősi, azaz romlatlan!) állapotban leledzett, mint a mesebeli királyfi, akit születésekor egyszerű pásztoremberekre bíznak s szűzi tudatlanságban nevelődik föl, míg egy napon egy madár megcsiripeli neki (mint a mondabeli Siegfriednek), hogy ő valójában királyfi, menjen és üljön fel jogos trónusára. Ezt a madarat esetünkben nyelvtudománynak hívták, mely — ismétlem — azt kétségtelenül bizonyította, hogy a német nyelv rokona a szanszkritnak, de ennél többet nem mondott, hiszen a nyelvészettől (és minden tudománytól) ezek a képzelgések idegenek.
  
-Az eltolódás, mint látható, egy „saját farkába harapó kígyó”, ezért +==== Nyelvrokonság = rokonság?
-Grimm felállította az ún. körforgás-elméletet (németül Kreislauf): az +
-eredeti indoeurópai nyelvből öröklött mássalhangzókat a germánok úgy +
-változtatták meg, mint amikor valaki egy nagy kereket elforgat. A kerék +
-minden pontja máshová került — de a kerék szerkezete, tartalma, a +
-hármas felosztás változatlan maradt! (Mintha ma egy mosógép tárcsáját +
-forgatnánk el.) Mivel a „kerék” kerületén a három kategória (Aspirata, +
-Media, Tenuis) kergeti egymást, a régebbi szakzsargonban ezt +
-AMTA-szabálynak is nevezték.+
  
-\(5\) Grimm teóriája: Kreislauf = körforgás+A nyelvészet nem mondja, hogy akik rokon nyelveket beszélnek, azok biológiailag is rokonok. Nyelvet el lehet tanulni, át lehet venni másoktól. A Kárpát-medencében ma számtalan ember él, aki nem azt a nyelvet beszéli, amit az ősei — azaz elrománosodott, elmagyarosodott, elnémetesedett stb. Márai Sándor felmenői színtiszta szepességi németek voltak (s így biológiailag ő is), de élete során megtanult magyarul, s talán végül jobban tudta, mint német anyanyelvét. Ahogy ilyesmi előfordulhat egyénnel, úgy népcsoporttal is, azaz létezik nyelvcsere. Gondoljunk az amerikai feketékre: húszmilliós közösség, angol anyanyelvűek, ám mégsem rokonai a hollandoknak, dánoknak, németeknek, vagy az indiaiaknak.
  
-\[th\] A+Persze ha nincs más történeti adat, akkor jobb híján azt mondjuk, hogy akik rokon nyelvet beszélnek, azok nyilván valaha együtt éltek (bár elválásuk után elvileg átvehették valaki másnak a nyelvét). Ennek alapján szoktak olyat mondani, hogy „északi rokonaink, a finnek”, pedig csak nyelvrokonaink, a nyelvészet nem állítja, hogy a finn emberek rokonai volnának a mai magyar embereknek (és ilyet más tudomány se állít).
  
-T \[t\]+A nyelvtörténeti rokonítás azért érdekes, mert régebbre tud visszanyúlni, mint a népek emlékezete, kultúrhagyománya. A honfoglaló magyarok már rég nem emlékeztek arra, hogy valaha egy nyelvet beszéltek a vogulokkal, osztjákokkal, finnekkel (hiszen akkor már kb. 2000 éve elváltak); a magyar emlékezet csak a hunhagyományig, az ótörök kultúráig nyúlik vissza, amelyben a magyarság sok évszázadon át élt. A nyelvészet — és csak az! — tudja bizonyítani, hogy a magyar nyelvet ennél régebbről, az Urálból hozza magával a magyarság, még akkor is, ha erre már nem emlékszik (ahogyan a németség sem emlékezett árja-indoeurópai nyelvi gyökereire). Ugyanakkor le kell szögezni: a nyelvrokonság bizonyítása csak annyit ér, mintha elkészíttetném a családfámat, vagy DNS-mintát vetetnék őseim sírjából, s mondjuk kiderülne, hogy rokona vagyok Károli Gáspárnak. Most akkor erre legyek büszke? Jobb keresztény vagyok én ettől? Többet érek? Mond ez énrólam bármit? Ugye értik: ebbe a csapdába esnek azok, akik a magyar nyelvet valami fényes régi nyelvből akarják levezetni — sumerból, etruszkból, hunból, vagy (mint azt Szabédi László izgalmasan, de sikertelenül próbálta bizonyítani) a latinból.
  
-M \[d\]+==== Szétfejlődés: hangváltozási szabályok („hangtörvények”)
  
-////No és a német?////+Ha egy közösség szétválik, egy ideig ugyanazt a nyelvet beszélik, ám a távolság miatt emezek is, amazok is lassan változtatnak a nyelven (ahogy a germánság az indoeurópai örökségen), s így előbb-utóbb önálló nyelvekké fejlődnek,. Bámulatosan el tudnak az évszázadok alatt távolodni az eredeti nővérek, még akkor is, ha a változásokat lépésről-lépésre követni tudjuk. Így fordulhat elő, hogy a latin //factum// ’tett’ szóból — teljesen szabályos lépések eredményeként — a spanyolban //hecho// (ejtsd „écso”), a románban //fapt// lett; ezekben már egy fia hang sem egyezik. Ha nem ismernénk múltjukat, nehezen hinnénk el, hogy ez ugyanaz a szó! Ámde nézzünk néhány hasonló latin szót: látni fogjuk, hogy a latin „kt” (írva „ct”) hangkapcsolattal mindig ugyanazt csinálják az egyes leánynyelvek.
  
-Eddig a germán nyelvekből mindig az angolt néztük, mely — Grimm +(7) A latin és leányai: az újlatin nyelvek (szétválás: Kr. u. 500)
-metaforájával — csak egyet fordított a keréken, míg a németek a Kr. u. +
-VIII. században megint fordítottak rajta egyet, ezzel kiváltak a többi +
-germánok közül s megszületett a felnémet (Hochdeutsch) nyelv, melyből +
-aztán kialakult a mai sztenderd német. Ezt az újabb, már csak a németre +
-érvényes változást II. Hangeltolódásnak nevezte el. Ha visszanézünk az +
-(1)-es táblázatra, látjuk, hogy például a szókezdő ősi „d” a germán +
-nyelvben általában „t” lett (angol, holland, de ugyanígy a skandináv +
-nyelvekben), ám a németben tovább tolódott „c” hanggá. Ezt illusztrálja +
-a (6)-os táblázat.+
  
-\(6\) II. hangeltolódás: felnémet (Hochdeutsch, Kr.u. VIII. sz.)+^latin     ^olasz    ^spanyol   ^portugál   ^francia      ^román  ^  ^ 
 +|lacte     |latte    |leche     |leite      |[le] lait    |lapte  |’tej’  | 
 +|noctem    |notte    |noche     |noite      |[nüi] nuit   |noapte |’éj’   | 
 +|factum    |fatto    |hecho     |feito      |[fe] fait    |fapt   |’tett’ | 
 +|directum  |diritto  |derecho   |direito    |[drua] droit |drept  |’jog’  |
  
-__görög__ → __angol__ → __német__+Vagyis a szétfejlődés nagyfokú lehet, de nyomon követhető, ha kellő számú szót vizsgálunk meg. Ezen alapszik a finnugor (illetve tágabban uráli) nyelvrokonság bizonyítása is — ami nehezebb munka, mert a kérdéses nyelvek nem 1500 éve váltak szét, mint az újlatin nyelvek, hanem 4000 éve, és sokkal gyérebben vannak dokumentálva. Nézzük meg például, hogy a feltételezett finnugor szókezdő „k” hang hogyan él tovább a finnben ill. magyarban:
  
-////__t__////reis //////__th__////ree //__d__////rei +(8) Finn–magyar hangmegfelelés: az ősi szókezdő //k-// hang sorsa (szétválás: Kr. e. 2000)
-= T → A → M+
  
-////__d__////eka ////__t__////en //////__z__////ehn// = +^finn   |kivi   |keri   |käsi   |kala   |kuu    |kusi   |kump-  |kota | 
-M → T → A+^magyar |kő     |kéreg  |kéz    |hal    |hó     |húgy   |hab    |ház  |
  
-//////__th__////esis //__d__////eed ////__T__////at +Mint látjuk, a finnben máig megőrződött a „k”. A magyarban csak akkor, ha utána ún. magas magánhangzó áll //(kő, kéreg, kéz),// de ha mély, akkor „h” lett belőle (//hal, hó, húgy// stb.). Ez rokonsági bizonyíték; és ilyenből sok van a finnugor nyelvek között. Nem az kell tehát, hogy a mai szóalakok hasonlítsanak (lásd //hecho = fapt//!), hanem hogy szisztematikusak legyenek az eltérések. A magyar–finn rokonságot nem az bizonyítja, hogy a //kultúra// finnül //kulttuuri,// a //szauna// finnül //sauna,// mert ezek kölcsönszavak, amiket a nyelvek egymástól vesznek át, rokoni kapcsolataiktól függetlenül.
-= A → M → T+
  
-A németség tehát eggyel tovább vitte a megkezdett eltolódást, eggyel +A XIX. század végéig csak finnugor nyelvcsaládról beszéltek a nyelvészek, mert további rokonokat nem ismertek. Azóta kellően feltárták a Szibériában beszélt szamojéd nyelveket (pl. nyenyec), melyek szintén rokonok, s így most már uráli nyelvcsaládról beszélünk.
-tovább csavarta a kereket. Ez tény. Ám Grimm és német kortársai +
-mindebből az a következtetést vonták le, hogy a németség a +
-letéteményese, bátor végigvivője egy a misztikus programnak, ennek a +
-grandiózus körforgásnak. Misztikus, hiszen önmagában nincs értelme vagy +
-értéke annak, hogy egy szó milyen hanggal kezdődik, attól a német nyelv +
-nem lett jobb, hogy ezt a kétszeres változtatást végrehajtotta; de íme +
-(mondták), mégis egyedül a németben valósul meg, csapódik ki ez a +
-titokzatos ősi lendület. A németek eszerint az árja örökség igazi +
-hordozói, a legigazibb árják. Ezért választottak a nemzetiszocialisták +
-jelképül egy ősi indiai szimbólumot, a szvasztikát (ismertebb nevén +
-horogkeresztet), mint ami az ő jogos örökségük. Ráadásul az is növelte +
-önbecsülésüket, hogy a germánság évszázadokig a Római Birodalmon kívül, +
-barbár (= ősi, azaz romlatlan!) állapotban leledzett, mint a mesebeli +
-királyfi, akit születésekor egyszerű pásztoremberekre bíznak s szűzi +
-tudatlanságban nevelődik föl, míg egy napon egy madár megcsiripeli neki +
-(mint a mondabeli Siegfriednek), hogy ő valójában királyfi, menjen és +
-üljön fel jogos trónusára. Ezt a madarat esetünkben nyelvtudománynak +
-hívták, mely — ismétlem — azt kétségtelenül bizonyította, hogy a német +
-nyelv rokona a szanszkritnak, de ennél többet nem mondott, hiszen a +
-nyelvészettől (és minden tudománytól) ezek a képzelgések idegenek.+
  
-////Nyelvrokonság = rokonság?////+(9) Az uráli nyelvcsalád
  
-A nyelvészet nem mondja, hogy akik rokon nyelveket beszélnek, azok +^ Kr. e. 3000-ig ^ Kr. e. 2000-ig ^ Kr. e. 1000-ig ^ ma ^ 
-biológiailag is rokonok. Nyelvet el lehet tanulni, át lehet venni +|uráli {{:divide-arrow.png?nolink&20|}} |szamojéd → | → |szamojéd                 | 
-másoktól. A Kárpát-medencében ma számtalan ember él, aki nem azt a +|:::          |finnugor {{:divide-arrow.png?nolink&20|}} |finn ág → |finn, észt, lapp…        | 
-nyelvet beszéli, amit az ősei — azaz elrománosodott, elmagyarosodott, +|:::          |:::               |ugor ág {{:divide-arrow.png?nolink&20|}} |obi-ugor: vogul, osztják | 
-elnémetesedett stb. Márai Sándor felmenői színtiszta szepességi németek +|:::          |:::               |:::                  |magyar                   |
-voltak (s így biológiailag ő is), de élete során megtanult magyarul, s +
-talán végül jobban tudta, mint német anyanyelvét. Ahogy ilyesmi +
-előfordulhat egyénnel, úgy népcsoporttal is, azaz létezik nyelvcsere. +
-Gondoljunk az amerikai feketékre: húszmilliós közösség, angol +
-anyanyelvűek, ám mégsem rokonai a hollandoknak, dánoknak, németeknek, +
-vagy az indiaiaknak.+
  
-Persze ha nincs más történeti adat, akkor jobb híján azt mondjuk, hogy +==== Egy nehezebb finnugor példa
-akik rokon nyelvet beszélnek, azok nyilván valaha együtt éltek (bár +
-elválásuk után elvileg átvehették valaki másnak a nyelvét). Ennek +
-alapján szoktak olyat mondani, hogy „északi rokonaink, a finnek”, pedig +
-csak nyelvrokonaink, a nyelvészet nem állítja, hogy a finn emberek +
-rokonai volnának a mai magyar embereknek (és ilyet más tudomány se +
-állít).+
  
-A nyelvtörténeti rokonítás azért érdekes, mert régebbre tud +A finnugor nyelv (mint a 9-es ábra mutatja) kb. 1000 évig egységes volt, aztán szétvált finnre és ugorra. Nézzünk meg, mi történt a finnugor szókezdő „sz” hanggal (a szakmában ezt „*s”-szel jelöljük; a kérdéses korban még nem volt írásbeliség). Egy finn nyelvet adunk példaként (magát a finnt), és két ugor nyelvet (a vogult és a magyart). S bár csak egy tucatnyi szó mutatja a „sz”–„t”–semmi megfelelést, a példák meggyőzőek, főleg mert olyan szavakban vannak, amelyek az akkori életben is szerepelhettek.
-visszanyúlni, mint a népek emlékezete, kultúrhagyománya. A honfoglaló +
-magyarok már rég nem emlékeztek arra, hogy valaha egy nyelvet beszéltek +
-a vogulokkal, osztjákokkal, finnekkel (hiszen akkor már kb. 2000 éve +
-elváltak); a magyar emlékezet csak a hunhagyományig, az ótörök kultúráig +
-nyúlik vissza, amelyben a magyarság sok évszázadon át élt. A nyelvészet +
--- és csak az! — tudja bizonyítani, hogy a magyar nyelvet ennél +
-régebbről, az Urálból hozza magával a magyarság, még akkor is, ha erre +
-már nem emlékszik (ahogyan a németség sem emlékezett árja-indoeurópai +
-nyelvi gyökereire). Ugyanakkor le kell szögezni: a nyelvrokonság +
-bizonyítása csak annyit ér, mintha elkészíttetném a családfámat, vagy +
-DNS-mintát vetetnék őseim sírjából, s mondjuk kiderülne, hogy rokona +
-vagyok Károli Gáspárnak. Most akkor erre legyek büszke? Jobb keresztény +
-vagyok én ettől? Többet érek? Mond ez énrólam bármit? Ugye értik: ebbe a +
-csapdába esnek azok, akik a magyar nyelvet valami fényes régi nyelvből +
-akarják levezetni — sumerból, etruszkból, hunból, vagy (mint azt +
-Szabédi László izgalmasan, de sikertelenül próbálta bizonyítani) a +
-latinból.+
  
-////Szétfejlődés: hangváltozási szabályok („hangtörvények”)////+(10) Finn–ugor hangmegfelelés: a szókezdő //s-// hang sorsa (ugor szétválás Kr. e. 1000)
  
-Ha egy közösség szétválik, egy ideig ugyanazt a nyelvet beszélik, ám a +^ finn ^ vogul ^ magyar ^ //rekonstruált finnugor// ^ 
-távolság miatt emezek is, amazok is lassan változtatnak a nyelven (ahogy +|suoni            |tǟn           |ín               |*//sōne//  | 
-a germánság az indoeurópai örökségen), s így előbb-utóbb önálló +|syli             |täl           |öl (fn.)         |*//sile//  | 
-nyelvekké fejlődnek,. Bámulatosan el tudnak az évszázadok alatt +|sula             |tol-          |ol-(va-d)        |*//sula//  | 
-távolodni az eredeti nővérek, még akkor is, ha a változásokat +|sappe            |tǟp           |epe              |*//säppä// | 
-lépésről-lépésre követni tudjuk. Így fordulhat elő, hogy a latin +|syksy            |tüks          |ősz ’évszak’     |*//sükśe// | 
-//factum// ’tett’ szóból — teljesen szabályos lépések eredményeként — a +|syö-dä           |tī            |e-(sz-ik)        |*//seβe//  | 
-spanyolban //hecho// (ejtsd „écso”), a románban //fapt// lett; ezekben már +|—                |tū            |ő                |*//sö//    | 
-egy fia hang sem egyezik. Ha nem ismernénk múltjukat, nehezen hinnénk +|—                |tǟr           |ér ’véredény’    |*//säre//  | 
-el, hogy ez ugyanaz a szó! Ámde nézzünk néhány hasonló latin szót: látni +|—                |tulj          |ujj (testrész)   |*//suδje// | 
-fogjuk, hogy a latin „kt” (írva „ct”) hangkapcsolattal mindig ugyanazt +|säynäs           |—             |őn (halfaj)      |*//säβnä// | 
-csinálják az egyes leánynyelvek.+|sää ’időjárás’   |—             |ég (fn.)         |*//säηe//  |
  
-\(7\) A latin és leányai: az újlatin nyelvek (szétválás: Kr.u. 500)+Vagyis a finnugor szókezdő „sz” hang a finnben megmaradt, a vogulban „t” lett, a magyarban eltűnt. Ez igazán nem nagyobb változás (évezredek alatt!), mint az újlatin nyelvek fent ábrázolt eltérései.
  
-  —-------- —------- —-------- —--------- —-------- —---- —------ —----- +==== Aljas indokból?
-  //latin//     //olasz//    //spanyol//   //portugál//   //francia//           //román//   +
  
-  lacte       latte      leche       leite        \[le\]      lait    lapte     //tej//+Hallottam (sőt olvastam) olyat, hogy a finnugor rokonságot aljas indokból „kényszerítették rá” a magyarokra, méghozzá a Habsburgok. Ez a kalandos nézet nem kevesebbet állít, mint hogy a fenti elemzéseket elvégző — a kor legjobb színvonalán álló — tudósok: Budenz, Hunfalvy, Reguly és társaik fizetett ügynökök lettek volna. Ezt én nevetségesnek tartom, de a tévedés igazából nem itt van. Aki ugyanis ilyesmit állít, az nem érti, hogy a nyelvészet szaktudomány, melynek bizonyításai attól függetlenül érvényesek, hogy kidolgozójuk milyen erkölcsi alapon állt. Ha például Galilei török ügynök volt, és a gravitációt az Oszmán Birodalom sugallatára dolgozta ki, hogy gyengítse a pápaság hatalmát, tételei akkor is igazak, kísérletei bármikor megismételhetők és újra bizonyíthatók. Nincs ez másképp a nyelvészettel sem: kenjenek bármilyen sarat ezekre a kiváló férfiakra, ez nem érinti a fent bemutatott (és még sok-sok hasonló) levezetés, bizonyítás érvényességét. Ha valóban a Habsburgok rendelték, akkor nagy szolgálatot tettek az emberi tudománynak, a tisztánlátásnak, a nyelvtörténetnek.
  
-  noctem      notte      noche       noite        \[nüi\]     nuit    noapte    //éj//+==== Összefoglalás
  
-  factum      fatto      hecho       feito        \[fe\]      fait    fapt      //tett//+A magyar nyelv biztosan finnugor-uráli eredetű, ennél jobb magyarázattal még senki sem állt elő. Ám ebből nem következik semmi a magyarság mai (és múltbeli) megítélésére, tetteire, értékére vonatkozóan, ahogy a vörös haj sem jellemzi viselőjének emberi értékeit. Azt be kell látnunk, hogy a minket körülvevő nyelveknek —a cigányt is beleértve! — „elegánsabb” (ha tetszik, dicsőbb) felmenőik vannak. És akkor mi van? Napóleonnak kik voltak a felmenői? És Petőfinek? Szerény örökségből felemelkedni, ez az igazán nemes dolog!
  
-  directum    diritto    derecho     direito      \[drua\]    droit   drept     //jog// +==== Ajánlott olvasmányok:
-  —-------- —------- —-------- —--------- —-------- —---- —------ —----- +
- +
-Vagyis a szétfejlődés nagyfokú lehet, de nyomon követhető, ha kellő +
-számú szót vizsgálunk meg. Ezen alapszik a finnugor (illetve tágabban +
-uráli) nyelvrokonság bizonyítása is — ami nehezebb munka, mert a +
-kérdéses nyelvek nem 1500 éve váltak szét, mint az újlatin nyelvek, +
-hanem 4000 éve, és sokkal gyérebben vannak dokumentálva. Nézzük meg +
-például, hogy a feltételezett finnugor szókezdő „k” hang hogyan él +
-tovább a finnben ill. magyarban: +
- +
-\(8\) Finn--magyar hangmegfelelés: az ősi szókezdő //k-// hang sorsa +
-(szétválás: Kr.e. 2000) +
- +
-  —------------------------------------------------------------------------ +
-  //finn//    kivi    keri    käsi    kala    kuu     kusi    kump-   kota +
-  —------ —---- —---- —---- —---- —---- —---- —---- —------ +
-  //magy.//   kő      kéreg   kéz     hal     hó      húgy    hab     ház +
- +
-  —------------------------------------------------------------------------ +
- +
-Mint látjuk, a finnben máig megőrződött a „k”. A magyarban csak akkor, +
-ha utána ún. magas magánhangzó áll //(kő, kéreg, kéz),// de ha mély, akkor +
-„h” lett belőle (//hal, hó, húgy// stb.). Ez rokonsági bizonyíték; és +
-ilyenből sok van a finnugor nyelvek között. Nem az kell tehát, hogy a +
-mai szóalakok hasonlítsanak (lásd //hecho = fapt//!), hanem hogy +
-szisztematikusak legyenek az eltérések. A magyar-finn rokonságot nem az +
-bizonyítja, hogy a //kultúra// finnül //kulttuuri,// a //szauna// finnül +
-//sauna,// mert ezek kölcsönszavak, amiket a nyelvek egymástól vesznek át, +
-rokoni kapcsolataiktól függetlenül. +
- +
-A XIX. század végéig csak finnugor nyelvcsaládról beszéltek a +
-nyelvészek, mert további rokonokat nem ismertek. Azóta kellően feltárták +
-a Szibériában beszélt szamojéd nyelveket (pl. nyenyec), melyek szintén +
-rokonok, s így most már uráli nyelvcsaládról beszélünk. +
- +
-\(9\) Az uráli nyelvcsalád +
- +
-//Kr.e. Kr.e. Kr.e.// +
- +
-//3000-ig 2000-ig 1000-ig ma// +
- +
-uráli —----- szamojéd —----------------------------------- szamojéd +
- +
-finnugor —------ finn ág —----------- finn, észt, lapp… +
- +
-ugor ág —----------- obi-ugor: vogul, osztják +
- +
-magyar +
- +
-////Egy nehezebb finnugor példa//// +
- +
-A finnugor nyelv (mint a 9-es ábra mutatja) kb. 1000 évig egységes volt, +
-aztán szétvált finnre és ugorra. Nézzünk meg, mi történt a finnugor +
-szókezdő „sz” hanggal (a szakmában ezt „\//s”-szel jelöljük; a kérdéses +
-korban még nem volt írásbeliség). Egy finn nyelvet adunk példaként +
-(magát a finnt), és két ugor nyelvet (a vogult és a magyart). S bár csak +
-egy tucatnyi szó mutatja a „sz”--„t”--semmi megfelelést, a példák +
-meggyőzőek, főleg mert olyan szavakban vannak, amelyek az akkori életben +
-is szerepelhettek. +
- +
-\(10\) Finn--ugor hangmegfelelés: a szókezdő //s-// hang sorsa (ugor +
-szétválás Kr.e. 1000) +
- +
-  —--------------------------------------------------------------------- +
-  ////finn////          ////vogul////      ////magyar////        //////rekonstr. +
-                                                     finnugor////// +
-  —-------------- —----------- —-------------- —------------------ +
-  suoni             tǟn            ín                //\//sōne// +
- +
-  syli              täl            öl (fn.)          //\//sile// +
- +
-  sula              tol-           ol-(va-d)         //\//sula// +
- +
-  sappe             tǟp            epe               //\//säppä// +
- +
-  syksy             tüks           ősz ’évszak’      //\//sükśe// +
- +
-  syö-dä            tī             e-(sz-ik)         //\//seβe// +
- +
-  \-                tū             ő                 //\//sö// +
- +
-  —                tǟr            ér ’véredény’     //\//säre// +
- +
-  —                tulj           ujj (testrész)    //\//suδje// +
- +
-  säynäs            —             őn (halfaj)       //\//säβnä// +
- +
-  sää ’időjárás’    —             ég (fn.)          //\//säηe// +
-  —--------------------------------------------------------------------- +
- +
-Vagyis a finnugor szókezdő „sz” hang a finnben megmaradt, a vogulban „t” +
-lett, a magyarban eltűnt. Ez igazán nem nagyobb változás (évezredek +
-alatt!), mint az újlatin nyelvek fent ábrázolt eltérései. +
- +
-////Aljas indokból?//// +
- +
-Hallottam (sőt olvastam) olyat, hogy a finnugor rokonságot aljas +
-indokból „kényszerítették rá” a magyarokra, méghozzá a Habsburgok. Ez a +
-kalandos nézet nem kevesebbet állít, mint hogy a fenti elemzéseket +
-elvégző — a kor legjobb színvonalán álló — tudósok: Budenz, Hunfalvy, +
-Reguly és társaik fizetett ügynökök lettek volna. Ezt én nevetségesnek +
-tartom, de a tévedés igazából nem itt van. Aki ugyanis ilyesmit állít, +
-az nem érti, hogy a nyelvészet szaktudomány, melynek bizonyításai attól +
-függetlenül érvényesek, hogy kidolgozójuk milyen erkölcsi alapon állt. +
-Ha például Galilei török ügynök volt, és a gravitációt az Oszmán +
-Birodalom sugallatára dolgozta ki, hogy gyengítse a pápaság hatalmát, +
-tételei akkor is igazak, kísérletei bármikor megismételhetők és újra +
-bizonyíthatók. Nincs ez másképp a nyelvészettel sem: kenjenek bármilyen +
-sarat ezekre a kiváló férfiakra, ez nem érinti a fent bemutatott (és még +
-sok-sok hasonló) levezetés, bizonyítás érvényességét. Ha valóban a +
-Habsburgok rendelték, akkor nagy szolgálatot tettek az emberi +
-tudománynak, a tisztánlátásnak, a nyelvtörténetnek. +
- +
-////Összefoglalás//// +
- +
-A magyar nyelv biztosan finnugor-uráli eredetű, ennél jobb magyarázattal +
-még senki sem állt elő. Ám ebből nem következik semmi a magyarság mai +
-(és múltbeli) megítélésére, tetteire, értékére vonatkozóan, ahogy a +
-vörös haj sem jellemzi viselőjének emberi értékeit. Azt be kell látnunk, +
-hogy a minket körülvevő nyelveknek —a cigányt is beleértve! — +
-„elegánsabb” (ha tetszik, dicsőbb) felmenőik vannak. És akkor mi van? +
-Napóleonnak kik voltak a felmenői? És Petőfinek? Szerény örökségből +
-felemelkedni, ez az igazán nemes dolog! +
- +
-////Ajánlott olvasmányok////:+
  
 Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza (1966) Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza (1966)
Line 388: Line 157:
 É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk állapotáról (2004) É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk állapotáról (2004)
  
-Hegedűs József: Hiedelem és valóság: külföldi és hazai nézetek a magyar +Hegedűs József: Hiedelem és valóság: külföldi és hazai nézetek a magyar nyelv rokonságáról (2003)
-nyelv rokonságáról (2003)+
  
-Honti László (szerk.): A nyelvrokonságról: a török, sumer stb. áfium +Honti László (szerk.): A nyelvrokonságról: a török, sumer stb. áfium ellen való orvosság (2010)
-ellen való orvosság (2010)+
  
 Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv (2006) Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv (2006)
  
-Sándor Klára: Nyelvrokonság és hunhagyomány: rénszarvas vagy +Sándor Klára: Nyelvrokonság és hunhagyomány: rénszarvas vagy csodaszarvas? (2011)
-csodaszarvas? (2011)+