School of English and American Studies

This page is read only. You can view the source, but not change it. Ask your administrator if you think this is wrong.
======Jegyzőkönyv az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézete Tanácsának 2010. november 2-i üléséről======

  

Jelen vannak:

 

Dr. Dezső Tamás, dékán, délelőtt 10 órától

Dr. Károly Krisztina, oktatási és tanulmányi dékánhelyettes, délelőtt 10 órától

 

Szavazati joggal:

 

1. Dr. Kállay Géza, mb. intézetigazgató egyetemi tanár

2. Dr. Bollobás Enikő, tanszékvezető egyetemi tanár, Amerikanisztika Tanszék

3. Dr. Friedrich Judit, tanszékvezető egyetemi docens, Anglisztika Tanszék

4. Dr. Kontra Edit, tanszékvezető egyetemi docens, Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

5. Dr. Uwe Pohl, tanszékvezető egyetemi docens, pro absentia: Dr. Király Zsolt, egyetemi adjunktus tanszékvezető-helyettes, Angol Nyelvpedagógiai Tanszék

6. Dr. Törkenczy Miklós, tanszékvezető egyetemi tanár, Angol Nyelvészeti Tanszék

7. Deák Nóra, az Intézeti Könyvtár vezetője, nem-oktatói képviselő

 

Tanácskozási joggal:

 

1. Dr. Hargitai Márta, egyetemi adjunktus, tanulmányi igazgatóhelyettes

2. Dr. Holló Dorottya, egyetemi docens, Angol Nyelvpedagógiai Tanszék

3. Dr. Kenyeres János, egyetemi docens, tudományos igazgatóhelyettes

4. Dr. Starcevic Attila, egyetemi tanársegéd, intézeti titkár
 

1. Az ülés megnyitása

 

Kállay Géza köszönti az egybegyűlteket és megnyitja az Intézeti Tanács ülését. Tájékoztatja az IT-t, hogy 10 órától Dr. Dezső Tamás dékán úr is részt fog venni az ülésen.

 

2. Tanulmányi ügyek
 

Hargitai Márta tájékoztatja az IT-t, hogy a BA záróvizsgára vonatkozó határidőkkel kapcsolatban problémák merültek fel, a jelenlegi feltételek mellett nincs idő a vizsgabeosztás elkésztésére. A Tanulmányi Osztály tud a problémáról és foglalkozik a kérdéssel.
 

Kállay Géza beszámol arról, hogy a felsőoktatási törvény jelenlegi tervezete szerint változás lesz a képzésben: a tanárképzés 6 éves lesz, míg a bölcsképzés 5 év marad.

 

Kállay Géza és Hargitai Márta tájékoztatja az IT-t, hogy a tavaszi félévi órarend összeállítása  rendben folyik. Elfogadásra került a nulladik évfolyam indítása az angolul nem megfelelően tudó külföldi diákok részére.

 

 

3. Javaslat intézeti jegyzetsorozat készítéséről

 

Holló Dorottya javasolja, hogy a hallgatók tanulmányai elősegítése érdekében az Intézet a jövőben koordinálja a jegyzetkésztés folyamatát. Véleménye szerint szükség volna arra, hogy a tanszékek olyan elektronikus formában írt, lektorált jegyzeteket készítsenek, melyeket a hallgatók letölthetnek az Internetről. A javaslat alapján ezzel az intézetben található szellemi tőkét is hasznosítani lehetne, hiszen a könyvkiadás jelenleg nehézkes és pénzhiány miatt sokszor nem valósul meg. Javasolja, hogy a jegyzetkészítés az intézet égisze alatt folyjon, mely szavatolná a tevékenység színvonalát, elismertségét. A javaslat szerint az intézetigazgató lenne a főszerkesztő, de minden tanszék egy koordinátor-szerkesztőt delegálna egy-egy kötet gondozására.

 

Az IT egyetért a jegyzetkészítés fontosságával, de több hozzászóló – Bollobás Enikő, Törkenczy Miklós, Kállay Géza – is felveti, hogy a tudományos élet nem tekinti azonos súlyúnak az elektronikus publikációt a hagyományos papír-alapú könyvekkel. Hangsúlyozzák, hogy fontos volna a könyv-formátumú megjelenés.

 

Kállay Géza javasolja, hogy a tanszékek vitassák meg a felvetést.

 

4. Elektronikus adatbázisok

 

Deák Nóra beszámol arról, hogy az elektronikus folyóirat adatbázisokhoz újabban az oktatókon kívül már a hallgatók is hozzáférhetnek saját, akár otthoni számítógépükről. Problémaként merül fel azonban, hogy a használathoz szükséges információk, technikai leírások nem egyértelműek, így a diákok a gyakorlatban nem tudják elérni a szolgáltatásokat.

 

Kenyeres János üdvözli az előrelépést, melynek révén az adatbázisok akár az otthoni számítógépekről is elérhetővé váltak. Mind az oktatók, mind pedig a diákok kutatómunkája szempontjából rendkívül fontos, hogy rendelkezésükre áll több ezer folyóirat, és teljes cikkeket le tudnak tölteni az Internetről. Köszönetet mond a távollevő Lénárt Zoltánnak az eddigi technikai részletek ismertetéséért.

 

Az IT felkéri Lénárt Zoltánt, hogy a Deák Nóra által említett technikai problémák elhárítása érdekében készítsen közérthető tájékoztatást a diákok számára arról, hogy miként vehetik igénybe a szolgáltatásokat, külön kitérve a regisztrációval és esetleges segédprogramok letöltésével  kapcsolatos tudnivalókra.

 

 

5. BA-MA szakdolgozatok elérhetővé tétele

 

Starcevic Attila felkéri az IT-t, hogy döntsön arról, hogy 

 

(i) a seas szerveren elektronikus formában tárolt BA (és az új Anglisztika és Amerikanisztika MA) szakdolgozatok elérhetők legyenek-e a hallgatók számára; illetve
 

(ii) a szakdolgozatok mely adatai legyenek nyilvánosak.

 

Az IT úgy dönt, hogy az elektronikus formában tárolt szakdolgozatok ne legyenek elérhetők a hallgatók számára, és szakdolgozatokkal kapcsolatban az alábbi adatok legyenek publikusak:

 

a) szerző neve;

b) szakdolgozat címe;

c) évszám;

d) tanszék neve;

e) témavezető neve.

 

6. Török hallgatókkal kapcsolatos konkrét felvetések

 

Király Zsolt felveti, hogy most, amikor már sejteni lehet a csoport nyelvi szintjét, a nyelvtanárok tankönyvet szeretnének előírni a diákoknak. A török hallgatók tandíja – ismeretei szerint – fedezi a tankönyv árát, de azt nem tudni, kihez lehet fordulni a visszatérítés ügyében. Reményét fejezi ki, hogy dékán úr – aki nemsokára megérkezik az IT ülésére – fog tudni segíteni a kérdés megoldásában.

 

Kontra Edit kezdeményezi, hogy a felszabadult helyekre át kellene irányítani a tavaly a szűrővizsgán megbukott, de most a másodévben is nehézségekkel küzdő török hallgatókat. Ha befejeződött a helyzet felmérése, és kialakult a végleges hallgatói névsor, a tanszék meg fogja keresni Bíró Józsefet az ügyben. Az IT a felvetést támogatja.

 

7. Kállay Géza beszámolója a Germanisztikai Intézettel folytatott tárgyalásokról

 

Kállay Géza tájékoztatja az IT-t, hogy tárgyalásokat folytatott a Germanisztikai Intézettel arról, hogy a BBV-012.101 kódszámú, „Bevezetés az irodalomtudományba” c. angol nyelvű óra az ETR-ben legyen ekvivalens a BBN-FLI-101/A kódszámú magyar nyelvű órával, mely utóbbi oktatását a Germanisztika Intézet látja el. Beszámol arról, hogy Orosz Magdolna tanárnő hozzájárul a kódmegosztáshoz, és a kérést Manherz Károly tanár úr is támogatja.

 

8. ADráma és színház BA-specializáció ismertetése

 

Kállay Géza röviden ismerteti a tervek szerint az Anglisztika Tanszéken induló Dráma és színház BA-specializáció programot. A javasolt specializáció olyan 50 kredites program, amelyet az anglisztika alapszakos hallgatók minor helyett vehetnek fel. Mivel az Anglisztika Tanszék délután dönt a kérdésben, az IT úgy határoz, hogy az Anglisztika Tanszék támogatása esetén az IT szavazati joggal rendelkező tagjai jövő kedd (2010.11.09.) estig urnás szavazás útján az intézeti titkárságon adhatják le szavazatukat az ügyben. A szavazatszámláló bizottság tagjai: Kenyeres János és Starcevic Attila. [Tájékoztatásul: az Anglisztika Tanszék délután a fenti specializáció indítására vonatkozó javaslatot egyhangúlag támogatta.]

 

9. Dékáni értekezlet

 

Kállay Géza köszönti az időközben megérkezett Dr. Dezső Tamás dékán urat és dr. Károly Krisztina tanulmányi dékánhelyettes asszonyt. Átadja a szót az IT tagjainak, hogy feltehessék konkrét kérdéseiket, javaslataikat.

 

Kontra Edit megkérdezi dékán úrtól, hogy mikorra várható, hogy a Karon az intézeteknek lesz költségvetése. Véleménye szerint ha lenne költségvetés, lehetne tervezni, ezzel akár költségeket is meg lehetne takarítani, hiszen az intézetek be tudnák osztani a kiadásaikat, és addig nyújtózkodnának, ameddig azt anyagi lehetőségeik megengedik.

 

Dékán úr elmondja, hogy elméletileg bármikor lehetne költségvetése az egyes intézeteknek, bár technikai problémák merülhetnek fel a Kar bevételeinek  ciklikus jellege miatt. A legfontosabb probléma azonban az, hogy a bérek és járulékok a Kar költségvetésének körülbelül 95%-át teszik ki, és ehhez még hozzájárulnak a posta- és telefon-költségek. A dologi kiadásokra szánt összeget így főként pályázati pénzekből lehet megoldani.

Dékán úr mindazonáltal nyitott a kérdésre, véleménye szerint a prioritásokat az intézetigazgatókkal kell megvitatni. El kell dönteni, hogy mi a prioritás, a bér- vagy a dologi kiadások; a kilépők helyére új oktatókat felvenni, vagy a dologi kiadásokra többet költeni. Ezeket a kérdéseket, döntéseket dékán úr szívesen delegálja az intézetekbe. Jelenleg 521 teljes állású oktató dolgozik a Karon, 45%-uk vezető oktató. Ha csak 1/3-uk lenne vezető oktató, olcsóbban működne a Kar.

Az egyetem költségvetése jórészt az állami támogatástól függ, ugyanakkor fontosak az önálló bevételek is.  A Trefort-kert Alapítvány éppen ezért jött létre. Bevételek származnak a teremkiadásokból, vendéglátóegységek bérleti díjából is. A tervek között szerepel továbbá egy nagy nyelviskola létrehozása az idegen nyelvű lektorátus égisze alatt. Ki kell használni a Bölcsészettudományi Kar kapacitásait és pályázatokat kell elnyerni.

 

Dékán úr hangsúlyozza, hogy a Kar elbocsátásokat nem tervez.

 

Kontra Edit megkérdezi, hogy a kutatóegyetemi státusszal együtt lesz-e keret a kutatók konferencia-részvételére. Ugyancsak fontos a könyvtárfejlesztés. Várható-e fejlődés?

 

Dékán úr elmondja, hogy a TÁMOP pályázat második köréből mindez finanszírozható lesz, vannak pályázatok konferenciaszervezésre, könyvtárfejlesztésre, és vendégelőadókra is lesz anyagi keret.

 

Deák Nóra beszámol arról, hogy a könyvtár pusztán OTKA pályázatokból gyarapszik.

 

Dékán úr válaszában utal a Kar előzőekben ismertetett költségvetési szerkezetre és ismételten a pályázatok fontosságát hangsúlyozza.

 

Kontra Edit felveti az adjunktusi előléptetések kérdését.

 

Dékán úr ismerteti, hogy az intézeti felterjesztéseket elfogadja, és ha határidőben megérkeznek, a kinevezésekre sor kerül. A maga részéről nem bírálja felül az intézeti javaslatokat.

 

Hozzáteszi, hogy a jövőben a külső megbízások helyett elsősorban doktoranduszok fognak lehetőséget kapni óraadásra. Az új felsőoktatási törvény tervezete szerint az ösztöndíjas doktoranduszok 4 félévet ingyen taníthatnak, díjazásra ezt követően kerül sor. Már a következő félévben a doktoranduszokra kell számítani elsősorban, külső megbízás csak valóban indokolt esetben lehetséges.

 

Friedrich Judit megkérdezi, hogy félállást lehet-e létesíteni.

 

Dékán úr válaszában elmondja, hogy az egyetem nem kap normatív támogatást a félállású tanárokért, ezért ez a típusú foglalkoztatás nem gazdaságos.

 

Király Zsolt felveti, hogy a török hallgatók esetében a tankönyvek ára benne foglaltatik a tandíjban és megkérdezi, miként igényelhetik vissza a diákok a tankönyvek árát.

 

Dékán úr azt javasolja, hogy az ügyben a tanszék vegye fel a kapcsolatot Pál Ferenc nemzetközi dékánhelyettessel.

 

Kenyeres János felhívja a figyelmet, hogy a kampusz többi épületével ellentétben a Rákóczi u. 5. sz. alatt még mindig nem épült ki a drótnélküli (Wi-Fi) internetes rendszer, és kifejti, hogy szükség volna a kutatás szempontjából rendkívül fontos, Interneten elérhető folyóiratok körének további bővítésére.

 

Dékán úr válaszában tájékoztatja az IT-t, hogy a Gólyavárban online streaming rendszer létesült, és a Karon  működik egy  videokonferencia rendszer is, de a központi Wi-Fi rendszer továbbfejlesztésére egyelőre nincs anyagi forrás. Javasolja, hogy az Intézet írjon egy feljegyzést a problémáról: a dékáni hivatal segíteni fog a kérdés helyben telepített routerekkel történő megoldásában.

 

Dékán úr egyetért a folyóirat adatbázis további bővítésével, ez ügyben kéri az Intézet tájékoztatását a felmerülő igényekről. Ismerteti továbbá, hogy a Kar tervei között szerepel idegen nyelvű folyóiratok alapítása.

 

Törkenczy Miklós és Kontra Edit kérdésére kifejti továbbá, hogy van beruházásra pénz, folyamatban vannak fejlesztések – bár várhatóan az év végéig számítógépekre, technikai eszközberuházásra egy jogszabály alapján nem lehet költeni –, és a folyosókon az ablakmélyedésekben lesznek padok. Ugyanakkor bizonyos bútorok folyosókon történő elhelyezését a tűzvédelmi szabályok nem teszik lehetővé.

 

Törkenczy Miklós felveti a kampuszon illegálisan parkoló autók kérdését.

 

Dékán úr válaszában elmondja, hogy ebben a kérdésben a KIPSZER a felelős, de ígéretet tesz a parkoló gépkocsik ellenőriztetésére.

 

Deák Nóra kérdésére dékán úr ismerteti, hogy egyelőre nem megoldott a szelektív hulladékgyűjtés. A műemlék felügyelőség nem engedélyezi a nagyméretű zöld tárolók létesítését. Más megoldást azonban ki lehet dolgozni. A papírgyűjtést a Kar meg tudja szervezni, ha az Intézet összegyűjti a papírhulladékot.

 

 

A kérdések és válaszok elhangzását követően Kállay Géza megköszöni dékán úr részvételét az értekezleten, majd az ülést berekeszti.

 

A jegyzőkönyvet vezette:

 

Kenyeres János

 

Budapest, 2010. november 2.

 

 

A kiadmány hiteléül:

 

Kállay Géza                                                                                       Starcevic Attila